Magazin
A Várkert Bazár gyakran örvendezteti meg irodalmi programokkal a művészetek és a szép szavak szerelmeseit: április 15-én, hétfő este a Mészáros Tibor történész-, Hirtling István színművész-, valamint Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész közreműködésével létrejött Márai-estnek ad otthont, amely izgalmas dolgot kísérel meg: kiváló írónk lírikus oldalát igyekszik a közönség számára bemutatni. Az alkotók estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, de különleges és alig ismert információkat is megosztanak az érdeklődőkkel sokak kedvenc szerzőjéről.
Márai Sándorral a legtöbb, olvasni szerető magyar embernek van valamilyen élménye: olvastuk A gyertyák csonkig égnek című kiváló regényét, napokat (sőt, heteket) gondolkodtunk Az igazi egy-egy felvetésén, vagy nem tudtuk kiverni a fejünkből az Eszter hagyatéka néhány fontos gondolatát. Kiváló regényíró volt – és nem kevésbé jó költő. Nagyon ritkán hallunk azonban a lírikus Márairól, pedig életművében hangsúlyos szerepet kapott a költészet is. Mielőtt elhagyta Magyarországot több jelentős verset írt, ahogy később az emigrációban is. A legismertebbek közé tartozik az Olaszországban született Halotti beszéd, amely első emigrációval kapcsolatos verse volt, és a Mennyből az angyal című alkotás, mellyel New Yorkból üzent a magyaroknak a 1956-os forradalom leverése után.