Magazin
A Magyar Költészet Napján egy irodalmi és történelmi kalandozásra invitálja a pécsi Zsolnay Negyed kedves látogatóit.
A séta során idegenvezetéssel járják be a Zsolnay Negyed gyönyörű parkját, a műemlék épületeket mindezt a virágzó fák között! Az eseményen meglátogathatják a Zsolnay család életének legfontosabb helyszíneit, miközben megismerkedhetnek a történetükkel.
Zsolnay Vilmos pécsi keramikusművész és nagyiparos, a pirogránit feltalálója, közreműködött az eozinnak nevezett lüszteres kerámiamáz technikájának kidolgozásában és nagy hangsúlyt fektetett az új kerámiaanyagok fejlesztésére. Találmánya, a fagyálló pirogránit, a kor vezető építészei által is előszeretettel használt épületkerámiaként terjedt el, és az ő munkái között szerepelnek a budai Mátyás-templom, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet, a budapesti Nagyvásárcsarnok, az Országház és a Műcsarnok épületei. 1873-tól bel- és külföldi kiállításokon aratott sikereket, Melbourne-től Kolumbiáig és Chicagóig. 1878-ban a párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyert és a francia Becsületrenddel is kitüntették.
Zsolnay Vilmos gyermekei, az úgynevezett örökösök, a harmadik generáció tagjai voltak. Közülük hárman voltak: Teréz, Júlia, Miklós. Mindannyian életüket a gyárhoz kötötték. Júlia és Teréz tervezőművészek voltak, míg Miklós már nagyon fiatalon, 16 évesen apja mellett a gyár kereskedelmi vonalát irányította. Többek között róluk is szó esik majd a tematikus séta keretében, így akit egy picit is érdekel a Zsolnay Család története és az irodalomtól sem riad vissza, annak érdemes a programon részt vennie.
A Költészet Napja alkalmából ez alkalommal felfedező sétát versek is fogják kísérni, és a séta során József Attila mellett klasszikus és kortárs költőkről, pécsi kötődésű alkotókról is mesélnek meg majd.
Az első költészeti ünnepet 1956 júniusában tartották, a nyári ünnepi könyvhéten, majd csak 1964-ben kapcsolták össze József Attila születésnapjával. A Szovjetunió szolgált mintául, ahol 1955-től ilyen ünnepségeket tartottak. A következő költészeti ünnepet 1961-ben rendezték meg, majd a Magyar Írók Szövetsége javaslatára a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztálya 1963-ban döntött az ünnepnap április 11-re időzítéséről. Kezdetben a munkásmozgalmi líra volt a fókusz, de később az ünnep egyre inkább eltávolodott ettől. Ez az egyike a kevés olyan ünnepnek, amely a Kádár-korszakban született, és a rendszerváltás után is folytatódott.
József Attila életét a filmvásznon is megismerhetjük, amely 2025 tavaszán kerül majd a mozikba.