Nemzetközi Dinoszaurusz nap a Komlóverzum Látogatóközpontban

A baranyai Komlón található Komlóverzumban a dinoszauruszoknak szentelnek egy teljes napot május harmadik keddjén, ez ugyanis a Nemzetközi Dinoszaurusz nap.

Bár már jó pár millió év eltelt azóta, hogy nincsenek a hatalmas hüllők a Földünkön, kultuszuk, az értük való rajongásuk, az információk utáni szomjazás azóta sem laposodott.

A dinoszauruszok változatos csoportot alkottak az állatvilágban mintegy 243–233 millió éve, az őslénykutatók több mint ötszáz különféle nemet és több mint 1000 fajt azonosítottak, maradványaik pedig megtalálhatók voltak a Föld minden egyes kontinensén. A 19. század elején sok tudós úgy gondolta, hogy a dinoszauruszok lassúak, hidegvérűek és alacsony intelligenciával rendelkezhetnek, azonban a 1970-es években végzett kutatások azt mutatták, hogy aktív, magas anyagcsere-szinttel rendelkező lények voltak, mindemellett társas viselkedési képességek birtokában is voltak. Voltak köztük növényevők, húsevők és mindenevők, egyesek négy lábon jártak, mások pedig két lábon mozogtak.

Több fajuknál bonyolult csontváz-módosulások alakultak ki, például testpáncél, szarvak vagy fejdíszek, általában nagyméretűnek tekintik őket, de sokuk emberi méretűek vagy annál kisebbek voltak. A legtöbbjük fészekrakó és tojó állat volt, ami arra utal, hogy szaporodásukban hasonló stratégiákat alkalmaztak, mint a modern madarak.

A Mecsek dinoszaurusza a komlóverzumban?

A Komlosaurus carbonis egy dinoszauruszfaj, amelyet a Mecsek feketekőszénbányáiban és azok meddőhányóiban találtak meg lábnyom foszíliák formájában. Kordos László 1983-ban leírt egy ilyen őshüllőt, ez volt Magyarország első dinoszaurusz-lelete. Az általa Komlosaurus carbonisnak elnevezett lábnyomok tulajdonosainak egyetlen csontja a mai napig nem került elő, az első, az itt egykoron élő őshüllő dinoszaurusz-lábnyomokat Wein György, a Magyar Állami Földtani Intézet geológusa fedezte fel még 1966-ban, a mecseki Pécs-Vasas kőszénbányájának alsó-jura korú rétegeiben, ennek felfedezéséről az Élet és Tudomány című folyóiratban Tasnádi Kubacska András számolt be először 1967-ben. Ezután 14 évig nem találtak újabb lábnyomokat, mígnem 1980-ban új nyomokra bukkantak a komlói Zobák-akna területén. Az eredeti példány a Földtani Intézetben, a másolat pedig a Komlói Múzeumban található.

A Wein-féle példány súlyosan megsérült, csak egy lábnyom maradt meg belőle, azonban Szőke L. preparátor készített egy másolatot róla, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeum Föld- és Őslénytárában őriznek. Kordos László 1983-ban a komlói és Pécs-vasasi leleteket Komlosaurus carbonis néven írta le, a név az elkeresztelt faj helyét és az előfordulási körülményeket is jelzi.

Bár már 66 millió évvel ezelőtt kihaltak a hatalmas teremtmények, ennek ellenére ma is népszerű lényeknek számítanak, legfőképpen a gyermekek körében. Május harmadik keddje minden évben a Nemzetközi Dinoszaurusz nap, ilyenkor minden az őshüllők körül forog, így a Komlóverzum Látogatóközpontban is eköré fog épülni a tematika, ahol kézműves foglalkozásokkal, és tárlatvezetésekkel várják a kisebbeket és nagyobbakat együttesen, hogy minél több információval gazdagodjanak az egykori uralkodó lényekkel kapcsolatosan. A program igazán izgalmasnak hangzik, így aki a dínókat szereti, semmi esetre se hagyja ki a Nemzetközi Dinoszaurusz napot a Komlóverzum Látogatóközpontban május 21-én, kedden.