Napjainkban is számos költői lélek barangol a nagyvilágban Tárnok Noella is egy közüllük.
Tárnok Noella 24 éves ELTÉ-s hallgató, aki eddig főként a Poet.hu-n mutatta meg írásait. Versei szépek, könnyedek. Az Álomfogó című verse páros rímben íródott, melynek témája a vágyódás, egy rövid törénet, mely melengeti a szívet.
Noella 2017 óta ír aktívan, kisebb- nagyobb megszakításokkal. Ami a verseket illeti, már egészen fiatalon 13- 14 éves korában kezdett érdeklődést mutatni feléjük. Arany János és Juhász Gyula hatott rá leginkább, de József Attila sem maradhatott el. Jelenleg olasz és norvég szakon tanul az ELTÉ-n. Verseim zömét 18- 20 éves korában írta.
Tárnok Noella: Álomfogó
Álmaimban téged látlak,
Sűrű éjben egyre várlak.
Minden este őrzöm álmod,
Jobban, amint te kívánod.
Világ baja, búnak tőre,
Nem lehet a tested őre:
Egész nap csak ők gyötörnek,
S talán életedre törnek.
Kinek arcán angyal- szépség,
Nem töri szét azt a vénség,
Lehunyt pillád alig rebben,
Sohasem aludtál szebben.
Göndör hajad szellő fújja.
Édes álom meleg ujja
Érintette piros ajkad,
Jobban, amint azt akartad.
Szépséged most veled pihen,
Nincsen, aki messze vigyen,
Olyan drága vagy énnekem,
Rád bíznám egész életem.
Lassan éjfélt üt az óra,
S nincsen idő búcsúcsókra.
Hamar meg kell válnom tőled,
Titkon elmenni mellőled.
Tündér- orcádra, ha nézek,
Messze tűnnek elmúlt évek.
Sok- sok emlék hozzád tapad,
És örökre ott is marad.
Éjjel leple, szellő szárnya,
Repíts el az éjszakába!
Hadd lehessek újra vele,
Vigyázzon rám drága szeme!
Honnan inspirálódsz leginkább?
Általában az éjszakából vagy dalokból merítek ihletet, vagy a gondolataimat próbálom megfogalmahni és rímekbe rendezni utána.
Tudatosan szereztetted a rím képletet, vagy zsigerből fakadtak a rímek?
Ezt a verset speciel igencsak rövid idő alatt, kb 10 perc alatt írtam. Ennek oka a viszonylag egyszerű, és rövid verssorok, valamint a könnyed téma. A rímképlet itt nem volt tudatos, amit kigondolok, az eleinte páros rímben van, és néha változtatom attól függően, melyik rímképlet illik jobban a vers hangulatához, témájához.
Van hosszú távú terved az írással?
Eleinte, 18 éves korom környékén volt, de hamar abbamaradt a lelkesedés a sorozatos kudarcok hatására. Jelenleg nem tervezek költői vagy írói pályára lépni, ráadásul ismét kihagytam 2 évet az írásból, habár az elmúlt hetekben ismét kedvet kaptam hozzá. Mostanában inkább a prózai alkotások felé próbálok összpontosítani, és bár a legutóbbi történetemnek csak a vázlata van kész, ezzel az eggyel valóban komoly terveim vannak. A verseket többször próbáltam legalább szakmai véleményezésre továbbítani, de akkor azt mondták, nem elég jók ahhoz, hogy ki lehessen adni őket. Ez 2019 környékén történt, azóta nem is próbálkoztam pont ezért.
Miért hagytál fel az írással?
Sajnos az élet nem úgy alakult, ahogy szerettem volna, középiskola mellett kevés, egyegem mellett pedig szinte semennyi időm nem maradt rá. Ehhez hozzátartozik, hogy eleinte egy irodalmi kurzust választottam volna a főszakom mellé, ahol rengeteget tanultam ugyan a költészetről, azonban sajnos több okból kifolyólag el is ment a kedvem tőle, mivel úgy éreztem, sose leszek elég jó.
Mit jelent számodra ez a vers?
Ahogy említettem, ez egy nagyon könnyed, alig pár perces témát dolgoz fel, a pillanat megörökítésének szántam. Gimnazista koromban írtam, és akkoriban gyakran választottam lírai, illetve epikus alkotásaimhoz egy olyan témát, vagy motívumot, ami szinte mozdulatlanságot, vagy állandóságot mutat be egy pillanatnyi helyzetében. Rengeteg ilyen alkotásom született, bár főként a szösszeneteket részesítettem előnyben. Az Álomfogó egy nyári estén keletkezett, szinte magától jött, nem is gondolkoztam se a rímeken, se a sorok hosszán. Bár a szöveg megvolt már, címet csak később kapott, a keletkezési idő rövidsége miatt, ugyanis nem volt időm kigondolni, mi illene hozzá, ami figyelemfelkeltő, de ugyanakkor a témára is reflektál.
Noella egy fiatal potenciális költő nő, aki reméljük nem hagy fel az írással és a későbbiekben felkaphatjuk a fejünket a neve hallatán. Azt gondolom, hogy az egyetemi évek során műveink gyakran kapnak kritikát, akár vers, akár diploma munkáról beszélünk és ez kedvünket szegheti. De azt gondlom, ha vissza térünk a művészethez, a művészet is idővel vissza tér hozzánk.
