Annak megállapítása, hogy valami műtárgynak számít-e vagy sem, sosem volt egyszerű, főleg nem laikusként. Ebbe a problémába futott bele egy idős, francia pár, aki 150 eurót (60 ezer forintot) kapott egy egyébként később, 4,2 millió euróért (1,6 milliárd forintért) elkelt afrikai maszkért.
A Dél- Franciaországban élő szépkorú házaspár 2021 szeptemberében egy használtcikk kereskedőnek adta el az afrikai, számukra fölösleges kacatnak tűnő maszkot, amiért 150 eurót kaptak. Ekkor még mit sem sejtettel ám egy későbbi árverés során azonban a szóban forgó maszk több, mint 1,6 milliárd forintért kelt el, amely összeg így az ócskás markát ütötte meg.
A pár elmulasztotta a tárgy értékbecslését, így nem volt tisztában a műtárgy valós értékével. Természetesen megpróbálták jogi úton érvényteleníteni a vásárlást, ám a keddi napon meghozott ítélet alapján az ócskást nem találták bűnösnek, hiszen azt állapították meg, hogy ő maga sem volt tisztában a tárgy értékével, így nem vezethette félre szándékosan a házaspárt.
Később a maszk értékbecslése után kiderült, hogy annak valós értéke 300-400 ezer euróra, tehát 115- 155 millió forintra tehető. A szerencsés használtáru eladó felajánlotta a házaspár számára, hogy kifizeti számukra a mű valós értékét, tehát 300 ezer eurót.
De miért is olyan értékes ez a maszk?
Az eladó pár egy rokona, pontosan a férfi nagyapja René-Victor Edward Maurice Fournier egykori gyarmati kormányzó hozta be a tárgyat Franciaországba Afrikából 1917 környékén. – derül ki a maszk árverési katalógusából.
A maszk az afrikai kultúra számára nem csak egy műtárgy, sokkal többről van szó. A gaboni fang népcsoport egy rendkívül ritka darabja, ami számukra spirituális, rituális értékkel bír. Feltehetően, a tárgyat egy titkos Ngil-társaság által végzett tisztító szertartások részeként használták. Az Artnet beszámolója alapján úgy vélhetjük, hogy ez egyike a világon fennmaradt mintegy 10 példánynak. Ezek a típusú maszkok az afrikai művészet legkiválóbb darabjai, nélkülözhetetlen alapkövek.
A maszk művészeti értéke mellett komoly kulturális harcokhoz is vezetett, hiszen a francia gyarmati időszak okán rengeteg olyan műtárgy került el Afrikából, aminek származási helyén, Afrikában lenne a helye. A Közép-Afrika nyugati partján található ország, Gabon is fellépett az ügyben a ritka álarc visszaadását követelve, ám a bíróság elutasította a kérelmét.
Józsa Kamilla írása
