Bármely előrejelzés arról, hogy mi várható az új évben, megemlíti a mesterséges intelligenciát (AI), és ez így van rendjén. Ez a legátalakítóbb technológia az internet kezdete óta, és a generatív mesterséges intelligencia hirtelen bárki számára elérhetővé tette az egykor utópisztikus ideált, aki rendelkezik egy webböngészővel.

Mégis úgy érezzük, hogy még mindig csak a technológia küszöbén állunk – és 2024-ben sok minden fog történni, hogy segítsen megvalósítani a benne rejlő lehetőségeket, különösen hálózati szinten. – olvashatjuk a RCR Wireless News cikkében.

De ez nem csak a mesterséges intelligenciáról szól. Ha egy pillanatra eltekintünk a mesterséges intelligenciára való érthetően rövidlátó összpontosítástól, akkor általában egyre több és több tartalmat fogyasztunk, különösen videót. És mivel továbbra is soha nem látott mértékben fogyasztunk adatokat, a lehetőségek – és az adatfogyasztás által a körülöttünk lévő világra gyakorolt környezeti hatások – is növekedni fognak.

Ezért ígérkezik 2024 több szempontból is átalakítónak, és a hálózati technológia élen jár e változások lehetővé tételében.

A mesterséges intelligencia kezd átalakító hatással lenni a hálózatra
A mesterséges intelligencia nyilvános „arcai” – azok, amelyeket a hétköznapi fogyasztók is ismernek, például a nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT és a Bard – csupán a jéghegy csúcsát jelentik, ha a mesterséges intelligenciáról és annak bomlasztó erejéről van szó. Mivel az AI várhatóan többszörösére növeli a sávszélesség és a hálózati teljesítmény iránti igényt, az AI újradefiniálja az adatközpontok hálózatba kapcsolását.

Az OpenAI tanulmánya szerint az AI képzési paramétereinek növekedése 24 havonta 35-szörösére, az AI képzési számítási kapacitásának növekedése pedig 18 havonta 10-szeresére fog nőni. Mindez úgy történik, hogy az adatok nagy része nem látja meg a „napvilágot”, azaz a végfelhasználót – az adatközpontok által előállított adatok kevesebb mint 10 százaléka hagyja el az épületet.

Ahogy az általunk felhasznált adatok egyre intelligensebbé válnak, a hálózatoknak is intelligensebbnek kell lenniük, hogy kiszolgálják őket. Ahhoz pedig, hogy a mesterséges intelligencia kiaknázhassa a benne rejlő lehetőségeket, és hogy biztosítsa a számtalan, a kitalálás vagy a bevezetés különböző állapotában lévő felhasználási eset hatékonyságát, az azt biztosító hálózatnak „mindig készenlétben” kell állnia, alacsony késleltetéssel, hihetetlen kapacitással és a jelenlegi képességeket meghaladó számítási teljesítménnyel kell rendelkeznie.

Így hálózatainknak nemcsak nagyobb sávszélességre és alacsonyabb késleltetésre van szükségük ezen alkalmazások nyújtásához, hanem alapvető architektúrájuk korszerűsítésére is.

Az új hálózatok kiépítése és a meglévő hálózatok korszerűsítése során 2024-ben az adaptív hálózat víziója – amely a programozhatóságra, az analitikára, a szoftveres vezérlésre és az automatizálásra támaszkodik – válik majd általánossá. Ez a hálózat alapvető fontosságú lesz, mivel képes lesz az öngyógyításra, a forgalom szükség szerinti átirányítására, a forgalomból és az adatokból való tanulásra, a forgalom optimalizálására és a torlódások csökkentésére.

A számítási és csatlakozási követelmények iránti hatalmas igényt a hálózati szélekre is ki fogjuk látni 2024-ben. Ez megköveteli majd az üzemeltetőktől, hogy olyan hálózati szöveteket építsenek ki, amelyek ugyanolyan nyitottak a „gépek”, mint az egyének számára, lehetővé téve a hálózati és számítási erőforrások API-kon keresztül történő fogyasztását. Ez fontos monetizációs tényező lesz a szolgáltatók és a felhőszolgáltatók számára egyaránt.

A mohó adatéhségünk több szélső és regionális adatközpontot fog eredményezni.

Az adatigényünk folyamatosan növekszik, és a mesterséges intelligencia iránti érdeklődés és igény csak tovább növeli a hálózatok sávszélesség- és kapacitásigényét. Egyes becslések szerint idén mintegy 120 zettabájtnyi adat keletkezik, ami 2025-re 181 zettabájtra nő.

De vegyük ki a mesterséges intelligenciát egy pillanatra, és koncentráljunk arra, amit mindennél többet fogyasztunk: a videókra. A legújabb kutatások becslései szerint a videó – legyen szó a YouTube-ról, a Netflixhez hasonló streamingszolgáltatásokról vagy a TikTok-hoz hasonló videós közösségi médiaalkalmazásokról – a világ internetes forgalmának 65 százalékát teszi ki. Ahogy a tartalomszolgáltatók elkezdik a 4K-t szabványként szállítani, hirtelen a Full HD archaikusnak fog tűnni – és hamarosan a 8K-ra leszünk kíváncsiak. Ez máris a sávszélességigény négyszeresét jelenti, csak azért, hogy ugyanazt a filmet egy kicsit tisztábban közvetítsük.

Ezért 2024-ben még több adatközpont kiépítését, új tenger alatti kábelhálózatokat, műholdas szélessávú hálózatok kiépítését és egyebeket fogunk látni, hogy kielégítsük ezt a keresletet, és nem feltétlenül Észak-Amerikában vagy az Egyesült Államokban, amelyek jellemzően az adatközpontok világszintű központjai. A Microsoft például már bejelentette, hogy 5 milliárd ausztrál dollárt fektet be ausztráliai adatközpontok építésébe, hogy „segítsen Ausztráliának megragadni a mesterséges intelligencia korszakát”, és hasonló híreket fogunk látni Észak-Amerikán és Európán kívül is, ahogy a hiperskálázók, hálózati szolgáltatók és sávszélesség-szolgáltatók kiépítik ökoszisztémáikat, több kapacitást biztosítva a peremeken, hogy kielégítsék a világ kielégíthetetlen adatigényét.

Az biztos, hogy egyszerűen nem folytathatjuk az adat- és energiafogyasztás ilyen ütemét, és nem várhatjuk el, hogy elérjük a nettó nullás célokat.