Mióta az eszemet tudom, a vonatok mindig is magukkal ragadták a gyerekeket és felnőtteket egyaránt. De miért is olyan különlegesek ezek az acélpályák és az őket szolgáló szerelvények? Szerintem egy tudományos magyarázat sem tudja leírni ezt egyedülálló bűvöletet, de talán a Szentlászló Vasúttörténeti Kiállítóhely meglátogatása hozzásegít a megértéshez.
A Szentlászló Vasúttörténeti Kiállítóhely meglátogatásával rájön az ember, hogy nincs egyedül ezzel az érzéssel, hogy ősszel is csodaszép és ámulatba ejtő egy vasúti vonal. A kiállítóhely megálmodója, Rácz Mihály, és felesége, Bánáti Andrea, évtizedek óta szenvedélyesen foglalkoznak vasúti relikviák gyűjtésével, felújításával és rendszerezésével.
„– Amikor a kislányom még nagyon kicsit volt, akkor meghallottam, hogy van egy Vasúttörténeti Alapítvány Szegeden, és elmentünk vele oda. Körbe néztünk a helyen, és annyira megtetszett nekem mindaz, amit ott láttam, hogy megkérdeztem, hogy tudok-e valamiben segíteni”
meséli el minden érdeklődőnek Mihály
Mivel a válasz igen volt, így lelkesen segítette az alapítvány munkáját önkéntesként.
Az alapítványban Mihálynak a vasas volt a felelőssége, ami rengeteg mindent magába foglalt: lámpákat, telefonokat, bélyegzőket és táblákat. Ahhoz, hogy ezek megfelelően nézzenek ki a kiállításokon, rendbe kellett hozni őket. „Amikor ezekkel dolgoztam, és láttam, hogy sok példány van ugyanabból a tárgyból, megkérdeztem, hogy kaphatok-e egyet magamnak. És kaptam. És ez így ment sokáig” – mesélte mosollyal a száján Mihály.
Idővel szükségét érezte, hogy többet gyűjtsön, és kapcsolatba lépett más gyűjtőkkel is, eljárt vásárokra, és online is rengeteget kutakodott. Például bélyegzőkkel is foglalkozott, és sikerült több mint 130 különböző állomásról származó darabot összegyűjtenie.
Az emlékhely alapítói egy kirándulás során találtak rá a szentlászlói egykori állomásra, és a látottak annyira lenyűgözték őket, hogy megvásárolták az épületet. Az állomás felújítása után méltó helyet teremtettek az életük és szenvedélyük számára.
Az állomás bejáratánál egy csengő jelezi a látogatók érkezését, és a várótermekben kialakított kiállítói terekben lenyűgöző tárgyak tárultak elénk. Lámpák, egyenruhák, rangjelzések, távközlők és jelzőeszközök, menetjegyek, térképek, pénztári felszerelések sokasága vesz minket körül. Az egész hely olyan, mintha egy vasúti meseországban járnánk.
Egyedülálló élményben lehet részünk a Szentlászlói Vasúttörténeti Kiállítóhelyen, ahol a múlt és a jelen találkozik. A vasúti világ sokszínűsége és szépsége itt örök emlékké válhat számunkra. A vasúti bűvöletet nemcsak a gyerekek értik meg, hanem mindenki, aki elmerül ebben a különleges világban.
