A Fény Utcai Piac, Buda szívében, az Első budai disznótor programjával felejthetetlen élményre hív minket. Ez az esemény nem csupán az öt érzékszervünket kényezteti el, hanem egy életre szóló emléket is nyújt!
A disznóvágás iránt érdeklődők számára ez a program nem csupán az evés lehetőségét kínálja, hanem aktív részvételt biztosít a folyamatokban, ami felejthetetlen élményt nyújt. A disznótorban olyan ismert gasztronómiai szakemberek vesznek részt, mint Kurunczi Péter, Bíró Lajos és Gódor András!
Részt venni egy igazi disznótoron azt jelenti, hogy átadjuk magunkat az élménynek, ahol minden gondot félreteszünk, és egyszerűen élvezzük a pillanatot, a múlt emlékeit.
Nincs szükségünk előzetes felkészülésre, hiszen az esemény személyzete gondoskodik rólunk és az egész folyamatról. A disznótor hagyományos, ugyanakkor különleges élményeket kínál: tele van vidámsággal, zenével, nevetéssel, sőt, még táncra is lehetőség nyílik, így az összes érzékszervünk számára élvezetet nyújt. A kemény munka után természetesen pálinka, valamint korlátlan forralt bor és tea fogyasztás jár a dolgos vendégeknek.
Látogasson el a Fény Utcai Piacra farsangi időszakban, ahol a hurka és kolbász mellett egyéb finomságok is terítékre kerülnek! A Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központ parkolóházában és a Fény Utcai Piac alatt található mélygarázsban mintegy 800 gépkocsi parkolására van lehetőség. Az épület mélygarázzsal együtt 5 szintes. A Fény Utcai Piac a Lövőház utcából, a Fény utcából és a Retek utcából is könnyen megközelíthető. Az épületen belül liftek és mozgólépcsők segítik a mozgássérültek akadálytalan közlekedését.
A jegy tartalmazza:
- Reggeli: sült vér friss kenyérrel és savanyúsággal
- Welcome pálinka
- Korlátlan forralt bor és tea fogyasztás 10:00-18:00-ig
- Disznótoros ebéd: sült hurka és kolbász savanyúsággal és friss kenyérrel
Program:
- 10:00-tól – Kapunyitás
- 10:30-tól – Reggeli: sült vér friss kenyérrel és savanyúsággal
- 14:30-tól – Disznótoros ebéd: sült hurka és kolbász savanyúsággal és friss kenyérrel
Dátum: 2024. február 18., vasárnap
Helyszín: Budapest, Lövőház u. 12, 1024
Jegyvásárlás: Ezen a linken.
A disznóvágás hagyományának eredete
Az ősi magyarok már a honfoglalás idején sertéshúst fogyasztottak. A mai sertés leszármazottjait keletről importálták, melyek jóval nagyobbak voltak, mint a jelenlegi fajták. Bár a paprika még nem szerepelt a fűszerek között, a korabeli konyhák ismerték a borsot, gyömbért, rozmaringot, sáfrányt és majorannát. A paprika csak a 18. században vált népszerűvé, ekkor kezdték használni kolbászokban, gulyásokban és szalonnában.
Az 1900-as évekre a disznóvágás hagyománya kialakult, és számos szokást kapcsoltak hozzá. A hagyomány szerint november 30-ával kezdődött a disznóvágás időszaka, melynek lakomái farsang idején zajlottak, így a húsokat hideg időben tudták tárolni, amikor még nem volt hűtőláda. Ezért gyakran télen tartottak esküvőket is, hogy legyen hús a lakodalomra.
A disznóvágás mint hagyomány A disznóvágás hatalmas esemény volt a falvakban. Aznap a gyermekek még iskolába sem mentek, hogy részt vegyenek a munkában és szórakozásban, mely hajnalban kezdődött és az egész család számára fontos volt. A családok felváltva tartották a disznóvágásokat, hogy segítsenek egymásnak.
A disznót általában a legügyesebb férfi szúrta le, és ha nem volt elérhető ilyen, hentest vagy böllért hívtak. A disznót négyen lefogták, miközben az asszonyok a vért gyűjtötték. A perzselést követően megkezdődött a munka, mindenki a saját feladatát végezte. Az asszonyok főleg a belek tisztításával és a töltelék készítésével voltak elfoglalva. A még hajadon leányoknak pedig a hájas pogácsa készítése jutott, melynek megemelkedése szerencsét jelezhetett a hamarosan érkező házasságban.
A vendéglátó feladata ezen a jeles napon az volt, hogy beszélgessen és tréfálkozzon a segítőkkel, valamint kínálja őket finom italokkal. Senki sem maradt éhes, ebédet és vacsorát is készítettek, míg a mulatozás egészen éjfélig tarthatott. Zenéltek, énekeltek, táncoltak és sokat nevettek. Még azok is betérhettek, akik nem voltak meghívva, és tréfás verseket mondtak a ház előtt, melyekért a vendéglátó hússal köszönte meg. A disznótor hagyománya máig él, és sokan szívesen vesznek részt benne, hiszen a jókedv és kellemes hangulat mindig megmarad.
A disznóölés hagyománya számos más európai országban ismert és elterjedt, mint például Albániában (a nem muszlim lakosság körében), Bulgáriában, Horvátországban, Szerbiában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Görögországban, Olaszországban, Moldovában, Romániában, Szlovéniában, Portugáliában, Spanyolországban, Ukrajnában, valamint Korzikán és Oroszországban is.
