Magyar-olasz kulturális találkozások az Európai Hidak fesztiválon

Pénteken kezdődik az Európai Hidak fesztivál, amelyen Antonio Castrignano, Roberta Gambarini, a római Santa Cecilia Akadémia Zenekara és Fischer Iván vezényletével a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) is fellép. A Müpa és a BFZ szeptember 27-ig tartó közös rendezvényén a zenei kínálat mellett kiállítással, előadásokkal, filmvetítésekkel várják az olasz kultúra iránt érdeklődőket.

Az Európai Hidak 2023-ban Budapestet Rómával köti össze, a fesztiválon a két helyszínt, a két kultúrát képviselő alkotók és előadók találkoznak. A pénteki nyitónapon Antonio Castrignano lép fel, aki a salentói muzsikának, Puglia déli régiója zenéjének kötelezte el magát, és tavalyi lemezének anyagával érkezik a Müpába.

Másnap Roberta Gambarini dzsesszénekesnő áll a közönség elé, estjét a 25 éves Budapest Jazz Orchestra kíséri. A koncerten nemcsak angolul, hanem anyanyelvén, olaszul is énekel a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.

A nyitónaptól látható a Müpa előcsarnokában A Róma-hatás című kiállítás. 1947-48-ban néhány hónapra az olasz főváros vált a magyar kultúra egyik középpontjává, hála azoknak az ösztöndíjaknak, amelyek révén írók, költők, képzőművészek, zenészek és bölcsészek sora utazhatott ki Rómába, a Collegium Hungaricum vendégeként. Kevéssel a vasfüggöny előtt ez a szépség- és szabadságélmény megannyi művész számára vált meghatározóvá és évtizedek múltán is idilli emlékké. Az idei Európai Hidak-fesztiválhoz kapcsolódó tablókiállítás ezt a tartósnak bizonyuló Róma-hatást idézi meg.

Fischer Iván két zenekar karmestereként is feltűnik az Európai Hidak programjában. Szeptember 24-én és 26-án a Budapesti Fesztiválzenekart vezényli, amelyet a nemzetközi zenekritikusok a napokban választottak ismét a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé.

Az ősz folyamán a “híd” másik oldalán, Rómában is felcsendülő koncert programja esszenciálisan magyar, “a friss csárdástól a lüktető modernségig” – fogalmaznak a közleményben. A koncerten elsőként Liszt II. magyar rapszódiáját adják elő. A mű nem egyszerűen zenekari változatában szólal meg, hanem a Lisztet megihlető városi cigányzene jellegzetes hangszerével kiegészülve. A cimbalomszólót Lisztes Jenő játssza. Liszt II. (A-dúr) zongoraversenye a horvát Dejan Lazic szólójával hangzik el. Az esten Bartók egyik legkedvesebb műve, A csodálatos mandarin testi-lelki kérdéseket feszegető cselekménye a Duda Éva Társulat közreműködésével elevenedik meg.

Fischer Iván szeptember 27-én, a fesztivál zárónapján visszatér, hogy a nagy hagyományú római Santa Cecilia Akadémia Zenekarát vezényelje, a Cantemus Vegyeskarral Liszt Ferenc két kórusművét és Ottorino Respighi Róma-triptichonját adják elő.

A 2013-ban útjára indult rendezvény középpontjában minden alkalommal olyan ország, illetve országcsoport állt az elmúlt években, amely sokszínű, gazdag kultúrával és jelentős zenei hagyományokkal rendelkezik. 2021-től a fesztivál koncepciója megváltozott: bár a fókusz ezután is Európán marad, ezen belül egy-egy jelentős kulturális központtal alakítanak ki partnerkapcsolatot, és közösen szerveznek rendezvényeket mindkét helyszínen, ezzel segítve elő a két ország közötti koprodukciók létrejöttét. Az idén szeptemberben a római Santa Cecilia Akadémia a partner, vagyis Budapest-Róma híd épül.