Miért fontos, hogy fehér legyen a karácsony?

Gyerekként mindannyian azt álmodozzuk, hogy karácsonykor a táj hófehér leplekbe burkolózik, az utcákon ropog a friss hó, és az ünnepi dalok hava csillog a fák ágai között. A nosztalgia oly erős, hogy szinte hallani vélik a szülők és nagyszülők történeteit, amikor hótaposóban lapátolták a havat és szánkóztak az ünnepi napokon.

De vajon tényleg minden karácsonynak hófehérnek kell lennie? Valójában az elmúlt hetven évben mindössze tízszer-tizenötször borult fehér lepel a városokra és a vidékre itthon. Az idilli hófehér tájak, amelyekről a karácsonyi dalok szólnak, gyakran csupán emlékezetünk csalóka teremtményei.

A különleges december

Az elmúlt száz évben mindössze egy Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, és ebben a december is kivétel. 1901 és 2020 közötti időszakban a decemberi hónapokban nincs egyértelmű hőmérséklet-változás, tehát nem lehet kijelenteni, hogy a klímaváltozás miatt váltak feketévé a karácsonyok.

Ez azt is jelenti, hogy a globális felmelegedés nem a decemberi hónapokban jelentkezik. Ha fekete a karácsony, az nem a klímaváltozás, hanem az időjárás szeszélye. A téli hónapokban bekövetkező éghajlatváltozásokat az elmúlt 120 év meteorológiai adatai alapján vizsgálva, kijelenthetjük, hogy a december kivétel, és a melegedés inkább januárban és februárban figyelhető meg.

A fehér karácsony titka

De miért is fontos számunkra a hófehér karácsony? A hideg téli napok és a fehér hótakaró mindig is mély nyomot hagyott az emberek emlékezetében. Még ha a hótakaró nem is marad meg egész télen, a hideg telek, a hó borította városok, az utak és háztetők látványa különleges benyomást kelt.

„Éghajlatunk alatt az évszakok közül leginkább a tél szokott megmaradni az emberek emlékezetében, mégpedig különösen a hideg teleket nem felejtik el még hosszú idő múlva sem… Nálunk a hótakaró rendszerint nem marad meg egész télen keresztül, de ha a tél hideg, akkor sokszor két hónapon át is hó borítja a földeket, a városok utcáit, a háztetőket, és különösen a vastag hótakaró szokatlan látványa mély benyomást tesz a szemlélőre” 

– írta a Légkör folyóirat 1961/4. számában Hajósy Ferenc meteorológus.