Februárban osztották meg rajongóikkal a hírt, hogy hamarosan újabb albumot készülnek kiadni. Ígéretükhöz hűen május 24-én megjelent a várva várt Clancy, és meg kell hagyni, most sem okoztak csalódást!
Az Ohio állambeli Tyler Joseph énekes/gitáros és Josh Dun dobos duója olyan gonosz birodalmakkal, elnyomott alattvalókkal és titokzatos erőkkel teli alternatív univerzumot épített fel albumain és dalain keresztül, amely néha több “easter egg-et” rejtett, mint Taylor Swift “kosara”.
Számos változás és csere, illetve egy saját maguk által elkészített album után (Twenty One Pilots) 2011-ben állandósult az együttes felállása, amelyet Tyler és Josh alkotott. Szintén kiadó nélkül jelent meg a banda második albuma, a Regional at Best, amellyel kisebb turnéra is indultak.
2012-ben sikerült lemezszerződést kötniük az Atlantic Records-al, melynek eredményeként 2013-ban kiadhatták harmadik stúdióalbumukat, a Vessel-t, ezzel az albummal már a szakmabeliek figyelmét is felkeltették és a Billboard listáira is felkerültek.
Az igazán nagy áttörést azonban negyedik lemezük hozta meg, a 2015-ben megjelent a Blurryface, erről került ki a máig legnagyobb és legtöbbet eladott slágerük, a Stressed Out, ami közel 3 milliárd megtekintésnél jár. Az album szintén óriásit robbant, 2016-ban elnyerte a “Top Rock Album” címet a Billboard Music Awards-on, illetve a banda is bezsebelte az első helyet a “Top Rock Artist“ kategóriában.
Egy év szünet után, 2018-ban kijött a duó ötödik albuma, azaz a Trench, mely többek között olyan számokat tartalmazott, mint a My Blood, a Bandito és a Chlorine.
Újabb turné és kihagyás után jelentkeztek a 6. nagylemezzel, így született meg a Scaled and Icy, erről került ki a Shy Away és Choker, mindkét dal a toplisták élére került.
6 stúdióalbum, 5 koncertalbum, 25 kislemez és 37 klip után érkeztünk el a Clancy-hez, amely egyben egy hosszú és jelentésekkel teli időszak végét jelenti mind a srácoknak, mind a rajongóknak.
Februárban minden korábbi albumon megjelent egy piros szalag, amely egyértelműen valami újnak a közeledtét jelezte, ezzel egy időben egy újabb logót is megosztott az együttes a közösségi oldalain. Sokan arra következtettek, hogy új album fog kijönni és nem is tévedtek, ugyanis február 29-én megjelent az Overcompensate és a közelgő album időpontját is közzé tették. Ezt követte a Next Semester, a Backslide és The Craving, végül pedig az album, amelyet augusztusban induló turnéjuk is kiegészít.
Ahogy említettük, a Clancy többet jelent, mint a hetedik lemez, ugyanis ezzel elérkezett a Blurryface saga utolsó fejezete. A 13 számot tartalmazó album eredetileg pontosan kilenc évvel a Blurryface album megjelenése után volt időzítve, amely egy olyan címszereplővel mutatta be a rajongókat, aki Joseph szerint az ő (és a mi) bizonytalanságait és szorongásait jelképezi.
A 2018-as koncepcióalbum folytatásán, a Trench-en a duó bemutatta Clancy karakterét és további elemeit egy árnyékos alternatív, cementfalú világnak, a Trench kontinensén elhelyezkedő Dema-nak, amelyet kilenc totalitárius püspök és vezetőjük, Nico irányít, akik azzal küzdenek, hogy visszatartsák a banditák lázadását. A történet a 2021-es Scaled and Icy-n folytatódott – ez már egy poposabb próbálkozás volt – , amelyben Nico-t elárultak, a narrátor pedig, Clancy egy szigetre szökött, ahol ugyanazt a hatalmat kapta, mint amivel a püspökök rendelkeztek.
A Twenty One Pilots párosa mindig hagyja, hogy zenéjük beszéljen, a dalok önmagukban hordozzák az üzenetet és a történetet, emiatt a Clancy albumon elmesélt sztori befejezéséről sem beszéltek túl hosszan.
Az albumot megnyitó dal, az Overcompensate klasszikus Twenty One Pilots hangzással indít, benne a kemény dobokkal és az ének, illetve a rap-szerű ritmussal. A dalszövegek tovább szövik a mitológia eseményeit, Joseph Tyler történetmesélése pedig tökéletesen összeköti a személyes küzdelmeket a sztori képeivel, legyen az fullasztó szorongás, mint a Next Semester és a Backslide, vagy a rettenetes gyomorgörcsöt érző ember, aki kénytelen szembenézni a félelmeivel, amiről a Lavish is szól.
A Clancy továbbra is magán viseli a duó már-már jellegzetes stílusát, megszólalnak a dühös rock-ütemek, a frenetikus punk-hullámok és a visszafogott 70-es évekbeli reggeli rádiós balladák is.
Íme a Clancy:
Forrás: Billboard
