Magazin
newsmatic-pro
domain fordításának betöltése túl korán indult el. Ez általában azt jelzi, hogy a beépülő modulban vagy témában lévő kódok túl korán futnak le. A fordításokat a init
műveletnél vagy később kell betölteni. Bővebb információ a Hibakeresés a WordPress-ben helyen. (Ez az üzenet a 6.7.0 verzióban került hozzáadásra.) in /home/progra11/public_html/wp-includes/functions.php on line 6121Gróf Széchenyi Ferenc, gyűjteményeit 1802. november 25-én így adta át az országnak: „édes hazámnak és a közösségnek hasznára és javára mindörökre és visszavonhatatlanul adományozom, átadom és átruházom”, amely 11884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 darab aranyérmet, címereket, régiségeket és néhány festményt tartalmazott, mindezek elfogadásáról uralkodói jóváhagyás döntött. Akkor az új intézmény még változó nevekkel szerepelt az alapító levélben (Nemzeti Könyvtár, Országos Múzeum, Nemzeti Múzeum), a kor elbeszélései szerint Széchenyi gróf azzal, hogy gyűjteményeit átruházta az országra, megalapította a magyar nemzeti könyvtárat, ez adta alapját a ma ismert Magyar Nemzeti Múzeumnak.
Helyszíne megalapításának elején először a pesti pálos kolostor volt, itt a könyvtárterem adott otthont a gróf átruházott gyűjteményének, ezután 1807-től pedig a pálos (később egyetemi) templom túloldalán lévő egykori egyetemi épületben helyezték el. Egy évvel később József nádor javaslatára az országgyűlés gondoskodott a Magyar Nemzeti Múzeum létrehozásáról, ehhez nyújtott pénzügyi segítséget az ország vármegyéinek pénzbeli felajánlásai is. Bár a létrehozásáról már 1808-ban a 8. törvénycikkben már döntöttek, a Múzeum első igazgatójának kinevezéséig 1812-ig várni kellett, ekkor nevezték ki Miller Jakab Ferdinándot a Magyar Nemzeti Múzeum első igazgatójává, és ezekben az időkben is alakultak ki a Múzeum tárai is: a már meglévő könyvtár után létrejött a természettár majd pedig a régiségtár is.
Eljött az ideje az új hely felkutatásának, hiszen a Múzeum egyre inkább gyarapodott, végül az állam 1813-ban vásárolta meg a Battyhányi család tulajdonában lévő telket, amely ma az épületnek ad otthont, a megfelelő épület felépítése ekkor már nemzeti üggyé vált, tervezését Pollack Mihályra bízták, a homlokzat timpanonjának szobordíszei Rafael Monti müncheni szobrász keze munkáját dicséri.
A magyar történelmen átívelő historiát A nemzet múzeuma interaktív épülettörténeti séta, a megalakulásától kezdve a mai napig, idő- és térutazás keretében mutatja be, teszi mindezt úgy, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum épületének és a hozzá kötődő személyek történelmét is elmeséli, két évszázadon átívelve, így a séta során elmélyedhetünk az ország legszebb múzeumának históriájában.
Címlapkép: Magyar Nemzeti Múzeum eseményének Facebook oldala