Bélánk fanyar humorát Szacsvay László művész úr fogja reprezentálni Decemberben a mozikban!

Már írtunk róla, de csepegtetünk még nektek egy kis infót a Valami Madarakról:

Béla egyedül élő makacs öregúr, aki nehezen viseli a változásokat. Amikor egy kisebb baleset után a fia egy idősek otthonába rakja, úgy érzi, az egész világ összeesküdött ellene. Ettől kezdve egyetlen cél vezérli, hogy minél hamarabb kijusson az intézményből. Tervében egy másik kívülálló lesz a társa, a 17 éves, vadóc Zoé, aki büntetésből dolgozik az otthonban. Hiába van csaknem hatvan év korkülönbség közöttük, hasonló karakterük, a magányuk, és az érzés, hogy mindenkinek csak az útjában vannak, gyorsan szövetségessé teszi őket.

Egy érzékeny téma

Hevér Dániel rendező és Kertész Zsanett forgatókönyvíró 2018-ban kereste fel Dreissiger László producert a Valami madarak ötletével, aki azonnal ráhangolódott a filmtervre. Minél többet beszélgettek róla, annál egyértelműbbé vált, hogy az idősgondozás mennyire alulreprezentált téma a médiában és a magyar filmben egyaránt. Ezt a témát akarták autentikusan, de sok humorral, szórakoztató módon feldolgozni egy játékfilmben.

A csapat 2018 őszén jelentkezett egy nemzetközi workshop, a Midpoint Feature Launch forgatókönyv fejlesztő programjába, ahová nyolc másik csapat mellett választották ki őket. 2019-ben fél évig, három különböző külföldi helyszínen intenzív workshopokon vettek részt a program keretében, ahol script doktorok és neves szakemberek hozzáértésével fejlesztették tovább a tervet. A projekt megnyerte a program végén rendezett pitch fórumot, elnyerve a legjobb forgatókönyvnek járó díjat. 2021-ben, immár a Nemzeti Filmintézet által hatodik alkalommal kiírt Inkubátor Program keretében sikeresen nyertek gyártási támogatást.

Dánielék a fejlesztés során sokat beszélgettek arról, hogy a mai negyvenes generáció tagjait különösen foglalkoztatja, hogy mi lenne a legjobb az idősödő szüleiknek, hogyan tudnak majd gondoskodni róluk. Innen jött az ötlet, hogy az egész történet játszódjon idősek otthonában, és egy olyan ember sorsát kövessék, aki ki akar onnan jutni, és be akarja bizonyítani, hogy képes az önálló életre. A nehéz téma ellenére ugyanakkor fontosnak érezték, hogy a film humoros és könnyed legyen, amihez László kiváló választás volt.

Casting, helyszínválasztás

Az idősek otthonából kitörni vágyó Bélát, a film főhősét Szacsvay László Jászai Mari-díjas színész formálja meg, a 17 éves lázadó Zoét, pedig a Berlinalén Ezüst Medve-díjjal kitüntetett Kizlinger Lilla alakítja.

„Szacsvay Lászlóval élvezet volt együtt dolgozni, többek között azért, mert sok-sok évtizedes filmes és színházi tapasztalattal rendelkezik, emiatt iszonyatosan profi. Béla karakteréhez fontos volt, hogy egyszerre legyen meg benne a mogorvaság és a fanyar humor, amit Szacsvay jól tudott hozni magával. A Zoét alakító Kizlinger Lilla jobban a saját útját járta, de ez az impulzivitás passzolt színészileg a szerepre. Olyan volt, mintha Lillára írtuk volna Zoé karakterét“ – számol be a rendező a két főszereplő kiválasztásáról.

A filmben több mint 40 mellékszereplő tűnik fel Szacsvay László mellett, ami Bartsch Kata casting director számára komoly kihívást jelentett. A munka során hasznosnak bizonyult, hogy Kata színésznőként is dolgozik, így ismert mindenkit a szakmában. Azokat a színészeket is, akik kevesebbszer láthatók vásznon, és kisebb szerepekre autentikus figuráknak bizonyulhatnak. A szereplőválogatás során Kata instruálta a színészeket és el is játszotta velük a szerepeket, így gyorsan és gördülékenyen haladt a szereplőválogatás.

Dániel és Zsanett több idősek otthonában szerettek volna kutatni, ám az önkormányzati otthonoknak szigorú és bonyolult szabályaik vannak, ha be szeretne menni valaki megfigyelés céljából. Hosszas kutatás után sikerrel jártak, és a Máltai Szeretetszolgálat egyik épületébe majdnem egy évre befogadták őket. Az itt tapasztaltak sokat segítettek nekik a későbbiekben, hogy hitelesen tudják bemutatni egy otthon mindennapjait.

Az alkotók sokáig keresték a forgatási helyszíneket, de nem találtak olyat, ahol minden apró teret meg lehetne csinálni egy nagy helyszínen belül, pedig a Valami madarak költségvetése nem tette lehetővé a gyakori költözést. Eleinte egy működő idősek otthonában szerettek volna forgatni, de az akkoriban tetőző COVID-19 pandémia miatt elvetették az ötletet. Noha a feloldások alatt lett volna erre lehetőség, de nem szerették volna kitenni a lakókat a fertőzés veszélyének. Tervben volt, hogy egy kollégiumban vegyék fel a filmet, de ezt az ötletet az idősebb színészekre tekintettel vetették el.

Hosszas nézelődés után rátaláltak a már bezárt csillebérci úttörő paradicsom egyik üresen álló épületére. Nyitrai Anna és Gelsi Zoltán látványtervezőknek a nulláról kellett berendezniük többek között Béla szobáját, a menzát, a közösségi tereket, amelyek olyan jól sikerültek, hogy Kertész Zsanett forgatókönyvíró fel sem ismerte az eredeti helyszínt: „Amikor Annáék elküldték a fotókat a kész terekről, Zsanett megkérdezte, »Ez hol van? Miért nem itt forgatunk?«, mire azt válaszoltam neki, hogy de, itt forgatunk” – meséli a rendező a vicces szituációt. – „Annáék nagyon jó dolgokat hoztak ki ezekből a teljesen üres terekből, minimális költségvetésből.”

Érdekesség, hogy a filmben megjelenő Pörge utcai idősek otthonának nem akartak létező nevet adni, így a rendező nemrég elhunyt nagymamájának utcája lett a befutó, tisztelegve az emléke előtt.

Jó hangulatú forgatás

25 napon át tartott a forgatás, amit a későbbiekben két nap pótforgatás követett. A feszített munkatempó ellenére a rendező úgy emlékszik vissza, meglepően zökkenőmentesen és ideálisan alakult a munka. A COVID-19 pandémia miatt okosan kellett kitalálniuk a forgatás menetét, hogy ne essenek bele egy esetleges lezárásba, és sikerült még az őszi járványhullám előtt befejezniük minden jelenet felvételét.

Nagy Marcell operatőrrel Hevér Dániel könnyen egymásra tudott hangolódni, és Marcellnek remek ötletei voltak azokban a helyzetekben, amikor már a szettben kellett átalakítani egy korábban eltervezett jelenetet. A nyugodt forgatásnak viszont volt egy izgalmas napja, amikor egyik reggel kiderült, Marcell nem tud jelen lenni. A forgatás megakasztását elkerülve, hirtelen kellett szerezniük egy „vendégoperatőrt”. A producer minden követ megmozgatott, és sikerült találniuk helyettesítőt, aki délelőtt odaért a helyszínre, és megmentette a forgatási napot.

Hevér Dániel számára emlékezetes élmény, hogy az első jelenet, amit felvettek a Valami madarakból, egy vágás nélküli éjszakai kaszkadőrjelenet volt. „Próbáltunk valami könnyű jelenettel indítani, de sikerült a legnehezebb felvétellel kezdeni a folyamatot” – emlékszik vissza nevetve az elsőfilmes rendező.

Stáb

Hevér Dániel rendező
Hevér Dániel filmrendező 2013-ban az Igazolt hiányzás című kisfilmjével elnyerte az American Film Institute AFI Scholarship Award-ját. A Los Angeles-i AFI Conservatory-ban készítette el következő négy kisfilmjét, köztük a The Black Dog-ot, ami a Middle Coast International Film Festivalon debütált, elnyerve a FotoKem Production Grant-et. 2018-ben részt vett a Szarajevó Film Fesztivál Sarajevo Talents workshopján. Első nagyjátékfilm terve, a Valami madarak 2019-ben bekerült a Midpoint Feature Launch forgatókönyv fejlesztő programba, majd Karlovy Vary-ban elnyerte a workshop fődíját, a Midpoint Development Award-ot. A Valami madarak az NFI Inkubátor programjának keretében valósult meg.

Kertész Zsanett forgatókönyvíró
Kertész Zsanett irodalomból és filozófiából diplomázott az ELTE BTK-n, tanulmányait a prágai FAMU-n és a Színház-és Filmművészeti Egyetemen folytatta, ahol forgatókönyvíró diplomát szerzett. Számos tévésorozat írócsapatának a tagja, többek között A tanár és a Mellékhatás című sorozatokon dolgozott. PC és VR játékokat fejleszt, köztük a Missing 10 Hours-t (r. Fazakas Fanni), amit nemrégiben az IDFA-n mutattak be. Első nagyjátékfilmje a Valami madarak.

Dreissiger László producer
Dreissiger László a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte meg a mesterdiplomáját, filmes karrierjét 2010-ben kezdte. Számos rövidfilmet jegyez producerként, többek közt az Oscar-díjas Deák Kristóf második kisfilmjét, A legjobb játékot, Bánovits Ottó 2020-ban Oscar-kvalifikált rövidjét, a Dark Chambert, vagy Csoma Sándor többszörösen díjazott Casting című filmjét. Ugyancsak producerként jegyzi Nagy Zoltán Szép csendben című Inkubátoros nagyjátékfilmjét, amelynek a nemzetközi premierje a Tallinn Black Nights Filmfesztiválon volt, valamint Deák Kristóf Foglyok című tévéfilmjét. 2021 óta társtulajdonosa és produkciós vezetője a hazai reklámfilmgyártás területén piacvezető 235-nek. Legfrissebb produceri munkája a Valami madarak.

Juhász Péter koproducer
Producer, rendező, a 235 alapítója. Több rövidfilm co-producere és producere volt, mint a 2017-es Nem történt semmi, a 2018-ban az évtized legjobb kisjátékfilmjének választott Rossz színész, a 2020-as Károly és Liga, illetve a 2023-ban készült Dub Hard. 2021-ben az általa rendezett World Urban Games reklámfilm Ezüst Delfin-díjat kapott a Cannes-i fesztiválon.

Blik Dániel koproducer
Kreatív producer, art director, a 235 társtulajdonosa. 2013 óta art directorként és grafikusként dolgozott több külföldi nagyjátékfilmben (Drágább, mint az életed – 2013; Kitaszítva – 2016; Spectral – 2016; Atomszőke – 2017; Csak egy meló – 2017), illetve sorozatokban (The Selection – 2013; Tyrant – A vér kötelez – 2015; BP Undergorund – 2017, 2020).

Romwalter Judit koproducer
Közgazdász, producer, a Sparks kamera- és világítástechnikai szolgáltató cég vezetője. Közgazdaságtant tanult Franciaországban és Belgiumban, majd a Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait. 2013 óta aktívan dolgozik producerként. Több díjnyertes magyar nagyjátékfilmben vett részt, mint a 2018-ban készült Egy nap, vagy a 2022-ben készült Hat hét, Magasságok és mélységek és Zanox – Kockázatok és mellékhatások. Ezen kívül számos kis- és nagyjátékfilmben közreműködött (A csatárnő bal lába életveszélyes – 2017; Curtiz – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot – 2018; Fényképezte Zsigmond Vilmos – 2018, Becsúszó szerelem – 2020; Hajszra és Cselőre – 2021; Kilakoltatás – 2021; Együtt kezdtük – 2022).

Nagy Marcell operatőr
Földessy Margit drámastúdiójában tanult színészként. Először 2003-ban láthattuk A Pál utcai fiúkban, majd Koltai Lajos 2005-ben készült Sorstalanság című filmjének főszerepét játszotta 12 évesen. A 2012-ben bemutatott (de valójában évekkel korábban forgatott) Tüskevárban Tutajost formálta meg. 2009-ben elkezdte a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen fotográfia szakát, majd 2010-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetem kameraman szakán tanult tovább. Operatőri munkái közé tartozik a Homunculus (2012), Idegen föld (2013), Játszótársak (2014) és a Mindig csak (2015). A Valami madarak első nagyjátékfilmes operatőri munkája.

Kalotás Csaba zeneszerző
A Pécsi Tudományegyetem angol szakán tanult. A 2000-es évek elején megalapította Vranik Krisztiánnal a Realistic Crew nevű zenekart. Első nagyjátékfilmes munkája a 2004-es Fekete kefe volt. Azóta számos nagyjátékfilm (Tiszta szívvel – 2016; Az állampolgár – 2016; Háromezer számozott darab – 2022) dokumentumfilm (Egy nő fogságban – 2017); rövidfilm (Ricsi – 2014; Casting – 2019; Orsi és Tenshian – 2020), animációs film (Superbia – 2016; Lidérc úr – 2019), sorozat (Társas játék – 2011), színházi-, valamint táncelőadás, valamint több mint 150 reklámfilmzenéjét jegyzi. 2017-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakán tart előadásokat. Az elmúlt években több filmfesztiválon díjazták a munkáit.

Nyitrai Anna látványtervező
2014 és 2016 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem látványtervező szakán tanult. Egyetemi tanulmányai alatt már kisjátékfilmeknek látványtervezője volt (Laci – 2015; Remény – 2015; Asszonyok lázadása – 2016; Van egy határ – 2017). A Valami madarakat megelőzően több magyar nagyjátékfilmben dolgozott (Virágvölgy – 2018; Szép csendben – 2019; Békeidő – 2020), 2021-ben a Tallinn Black Nights Filmfesztiválon díjazták Pálfi György Mindörökké című filmjéért.

Főszereplők

Szacsvay László
Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Katona József Színház alapító tagja, a Nemzet Színésze. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán színművész szakon, ugyanebben az évben a Nemzeti Színház társulatának tagja lett. Színházi munkái mellett eddig több mint 60 filmben láthattuk (pl. Árvácska – 1976; Banánhéjkeringő – 1986; Csapd le Csacsi! – 1992; Zimmer Feri – 1998; Hyppolit – 1999; S.O.S. Szerelem – 2007; Együtt kezdtük –2022; Blokád – 2022), és az évtizedek alatt gyakran hallhattuk hangját külföldi és animációs filmekben egyaránt (Az élet csodaszép – 1946; Ének az esőben – 1952; Kifulladásig – 1960; Az utolsó mohikán – 1977; Brian élete – 1979; Szárnyas fejvadász – 1982; Nyócker – 2004, Galaxis útikalauz stopposoknak – 2005; Django elszabadul – 2012; Csillagok háborúja VIII.: Az utolsó Jedik – 2017).

Kizlinger Lilla
2019-ben kezdte tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Egyetem mozgókép – film- és televíziórendezés szakán. 2021-ben a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve-díjjal jutalmazták a Rengeteg – Mindenhol látlak című filmben nyújtott alakításáért. Színésznőként már több kisfilmben játszott (Ballagási cipő –2020; Affrikáta –2022; Az elveszíthető dolgok szeretete – 2022; Pulzaar – 2023). 2022-ben színházi darabot rendezett Bíró Zsombor Auréllal Mit csináljak, hogy jobban érezd magad? címmel, amelyben szerepelt is. A 2022-es Felhők felett című animációs filmben szinkronizált. Idén a főhős plátói szerelmeként fontos szerepet alakított Reisz Gábor Magyarázat mindenre című, a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Orizzonti kategóriában fődíjat nyert filmjében. A Valami madarak első nagyjátékfilmes főszerepe.