Steve, az Occupied City egy rendkívül ambiciózus projekt, ami az Amszterdam városának megszállása alatt történt eseményeket idézi meg, miközben a jelenkor kérdéseivel is foglalkozik. Mi inspirálta ezt a különleges megközelítést?
Steve McQueen: Az inspirációt elsősorban Bianca kutatása és a város történetének mélyebb megértése adta. Azt akartuk, hogy a film nem csak a múltról szóljon, hanem arról is, hogy a múlt hogyan befolyásolja a jelenünket. Amszterdam példája különösen megkapó volt számomra, mivel a város sajátos módon kezelte a múltbéli eseményeket és a jelen kihívásait.
Bianca, hogyan határozta meg a kutatásod ezt a filmet? Milyen forrásokból merítettél?
Bianca Stigter: A kutatásom során számos elsődleges és másodlagos forrásra támaszkodtam, beleértve a személyes beszámolókat és a történelmi dokumentumokat. A célom az volt, hogy minél teljesebb képet kapjak arról, hogy mi történt azokban az otthonokban az ostrom évei alatt. Az „Atlas of an Occupied City – Amsterdam 1940-1945” című könyvem adta a film gerincét, amely a város közel 130 pontjára vezeti a nézőt, feltárva a múlt történeteit.
A film egyedülálló módon kombinálja a múlt és a jelen eseményeit, anélkül, hogy archív felvételeket vagy interjúkat használna. Miért ezt a megközelítést alkalmazta?
Steve McQueen: A cél az volt, hogy a kamera mozgása és a modern városképek segítségével teremtsünk egy álomszerű teret, ahol a múlt és a jelen összemosódik. Az utcák és épületek szöveteibe szőttük bele a múlt emlékeit, miközben a mai élet ritmusát is megörökítettük. A pandémia és a társadalmi mozgalmak képeinek beillesztésével az idő és a történelem érzetét akartuk erősíteni, amely mindannyiunkat érint.
Az Occupied City nagyon személyes utazásnak tűnik. Milyen volt ezt megélni?
Steve McQueen: Ez a film egyfajta történelmi és érzelmi utazás volt számomra. A történetek, amelyeket felfedeztünk, és azok az érzelmek, amelyeket ezek a történetek kiváltottak – a bánattól és felháborodástól az örömig és a csodálatig – mélyen megérintettek. Ez egy emlékeztető arra, hogy a történelem nem csak valami, ami a múltban történt, hanem valami, amit folyamatosan alakítunk.
Bianca Stigter: Számomra is nagyon személyes volt. A kutatás és a történetek, amelyeket összegyűjtöttem és megosztottam Steve-vel, segítettek abban, hogy jobban megértsük, milyen bonyolult is az emberi történelem, és hogyan élnek tovább az emlékek a jelenünkben.
Mi az, amit szeretnének, hogy a nézők magukkal vigyenek a filmből?
Steve McQueen: Azt szeretném, ha a nézők elgondolkodnának saját viszonyukon a történelemhez és a mai korhoz. A film arra ösztönöz, hogy újraértékeljük, hogyan emlékezünk meg a múltról, és hogyan formálja ez a jövőnket. Remélem, hogy a film inspirációt nyújt majd a közös történelem újraértelmezéséhez és a holnap jobbá tételéhez.
A magyarhangya a Bálint Ház közreműködésével április 16-án, egyszeri alkalommal, a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján mutatja be a filmet az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében. Jegyek kaphatók a mozi weboldalán.
