Sokan emlékeznek gyerekkoruk kedvenc meséire: Hófehérke, Piroska és a farkas, Csipkerózsika, Hamupipőke, A Békakirály és még több száz mesecím, amelyek megalapozták a gyerekkorunkat. Vagyis sokkal inkább az átírt, megszelídített történetekkel édesgették a lelkünket, ugyanis ha az eredeti verziójukkal tértünk volna nyugovóra minden este, akkor ma bizony bajban lennénk.
Minden kislány arról álmodott, hogy egynap hercegnőként élheti mindennapjait egy jóképű herceg társaságában, akivel boldogan élhetnek, míg meg nem halnak. Erről biztosítottak minden álmodozó kislányt a Grimm mesék, és azok Disney változatai, ezek viszont a valóságban koránt sem ennyire csodaszépek. Horrorisztikusak, véresek és sokszor teljesen máshogyan vezetik a történetszálakat, mint ahogyan azt a képernyőkön láthattuk.
Jacob és Wilhelm Grimm az 1700 években látták meg a napvilágot, édesapjuk jogász volt, és irigylésre méltó könyvgyűjteménnyel rendelkezett, így nem csoda, hogy a két testvér az irodalom szerelmese lett, felnőttként pedig nyelvészként, irodalomtörténészként, valamint íróként is dolgoztak. Munkásságuk során beleszerettek Petőfi Sándor írásaiba és a magyar nyelv hangzásába.
„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet” – Jacob így vélekedett a magyar nyelvről.
Egyetemi tanulmányaikat a Marburgi Egyetemen kezdték meg, itt lettek a „heidelbergi romantikusok” művész- és tudócsoport tagja, amelynek gyűlésein szerb, spanyol, holland, finn és skandináv történetek, feljegyzések felolvasásával foglalkoztak, ezeket végül egy csokorba is gyűjtötték. A gyűléseknek híre ment, és végül egy francia nő Dorothea Viehmann tollbamondásából született meg a legtöbb történet, ezeket szerkesztették a Grimm fivérek, öccsük, Ludwig pedig illusztrációkat készített a „mesékhez”.
De mitől is másabbak a ma ismert, legnépszerűbb Grimm mesék? Nézzük csak meg!
Piroska és a farkas
A mesét legelőször 1697-ben Charles Perrault adta ki népmesegyűjteményében. A történet egy tanulságos mese volt arról, hogy miért nem szabad letérni a kijárt útról. A legelső változatában egy jól táplált nő járja az erdőt, aki egy farkastól kap útbaigazítást, azonban a nő a kiút megtalálása helyett a farkas gyomrában végzi. Ma már legalább 35 verziója kering a világban, és szinte mindegyik végzetes kimenetellel zárja a sorokat. Az első, eredeti változat ismert Ázsiában is, csupán annyi az eltérés, hogy ott farkas helyett tigris társalog Piroskával. Középkori variánsokban olykor ogrék vagy épp farkasemberek éheznek Piroskára, durvább befejezésként a farkas, Piroskát a nagymamájának húsával és vérével eteti meg.
Hófehérke
A kezdeti történetben nincsenek törtpék, viszont Hófehérke „boldogan él amíg megnem hal”, a mostohája azonban teljesen másként távozik az élők sorából. A Disney mesében a mostoha egyedül Hófehérke szívét kéri a vadásztól, az eredeti elbeszélésben a szíve mellett, tüdejét és máját is megparancsolja kivágatni a hercegnőből. A vadász ugyan elviszi a kért szerveket a mostohának, azonban azok mind állatoktól származtak, és ezekből lakomázott Hófehérke mostohája. A Disney-s verzió végén ugyan lezuhan a szikláról és így ér véget az élete, a korábbi mese szerint Hófehérke esküvőjén izzó fémcipőben táncol a mostoha, így veszti végül életét.
Csipkerózsika
Mindenki ismeri az örök álomba szenderülő hercegnő történetét, aki egy szerelmes csóktól ébredhet csak fel. Na mármost a legelső történet szerint az álomba szenderülő hercegnőt nem megcsókolja a herceg, hanem sokkal inkább megerőszakolja, majd ebből kifolyólag kilenc hónappal később ikreknek ad életet, aki végül úgy ébred fel örök álmából, hogy egyik gyermeke addig-addig piszkálja az ujjában lévő tüskét, amíg az ki nem esik, így véget vet a százéves álomátoknak. Csipkerózsika ébredése után rájön, hogy a hercegnek addigra már más lett a felesége, akinek egyáltalán nem tetszik a lány felébredése, így féltékenységétől vezérelve mindent megtesz annak érdekében, hogy eltávolítsa a földszínéről a hercegnőt.
A békakirály
Melyik kislány ne álmodott volna arról, hogy egy csúnya, rusnya varangyból csodaszép herceg válik? Egy csók kell s semmi más. Na, hát ez az eredeti történetben közel sem így volt. Bár a varangy és a királylány szerepe mit sem változik, a történet végkimenetele azonban igen; a királylány ahelyett, hogy édes csókot váltana a békával, inkább falhoz vágja, majd ágybabújik vele.
Hamupipőke
Hamupipőke története sem olyan kegyes, mint ahogyan a Disney mesék elénk tárták. Van némi hasonlóság ugyan a kettő között, a korábbi történet szerint a mostohatestvérek közül az egyik a saját lábujját vágja le, míg a másikuk a sarkából vág ki egy hatalmas darabot, hogy beleférjenek az elhagyott cipőbe. A herceget galambok figyelmeztetik: a mostohatestvérek csalnak, és Hamupipőke az, akinek lábára illik a cipellő. A szerelmesek esküvőjén ott voltak a mostohatestvérek is, akik a helyszínen szörnyet haltak: a galambok ugyanis kivájták mindkettejük szemét. Az eredeti történetben Hamupipőkének nincs tündér keresztanyja, az édesanyjának sírjára ültet egy fát, ezalatt imádkozik mindennap, és itt találja a báliruhákat is.
A Disney tökéletes álomvilágot épített fel mindannyiunk számára a Grimm mesékből, ezért joggal lehetünk hálásak, hiszen édesálmok helyett több, mint valószínű rémálmokkal gazdagodtunk volna, ha az eredeti elbeszélések kíséretében tértünk volna gyermekként nyugovóra.
