3+1 tévhit: ezek a légkondicionálókkal kapcsolatos legnagyobb mítoszok

Gyakorlatilag beköszöntött a nyár, így egyre többen nyúlnak a légkondicionáló távirányítójához, hogy kellemessé tegyék otthonuk hőmérsékletét. A klímák megfelelő, egészségünk és pénztárcánk szempontjából is optimális használatát azonban még mindig számos tévhit gátolja – az LG most összegyűjtötte és meg is cáfolja a legnépszerűbb városi legendákat.

1. Tévhit: gyorsabban hűt a klíma, ha alacsonyra állítjuk a hőfokot

Talán a leginkább elterjedt tévhit, hogy amennyiben jó alacsonyra állítjuk a kívánt hőfokot a távirányítón, akkor a klíma gyorsabban lehűti az adott helyiséget. Nos, a valóságban a hűtés intenzitása nem függ attól, hogy mennyire tekertük le a hőmérsékletet. Ha például 24 fok helyett 16-ot állítunk be, a különbség csak annyi lesz, hogy a berendezés hosszabb ideig dolgozik, hogy elérje az alacsonyabb hőmérsékletet. Az ugyanakkor segíthet a gyorsabb hűtésben, ha a ventilátort a lehető legmagasabb fokozaton használjuk. Másfelől pedig a klímaberendezésekre is igaz az, ami a fűtésre: érdemes elkerülni a helyiség hőmérsékletének túlzott kilengését, hiszen kényelmi és energiafelhasználási szempontból is jobb, ha igyekszünk egyenletes hőfokot tartani. Ez azt jelenti, hogy például napközben, amikor nem vagyunk otthon, nem érdemes teljesen lekapcsolni a klímát.

2. Tévhit: a klíma használata árt az egészségünknek

Gyakori vád, hogy a klíma megfázást és egyéb légúti betegségeket okoz, ám ezek a veszélyek a készülékek megfelelő használatával könnyen elkerülhetők. Bár kánikulában csábítónak tűnhet jéghidegre állítani a légkondit, célszerűbb a benti hőmérsékletet mindig a kintihez viszonyítva megadni: 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, így van ideje a szervezetünknek akklimatizálódni. Kerüljük a direkt légáramot is, azaz ne tartózkodjunk huzamosan ott, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk.

Szintén az egészségünket szolgálják a beltéri egységbe épített szűrőrendszerek, amelyek alapvető feladata, hogy tisztábbá tegyék otthonunk levegőjét, a legjobb típusok pedig nem csak az allergéneket képesek eltávolítani a helyiségek légteréből, de számos kórokozót is. Tény ugyanakkor, hogy a gép nem megfelelően karbantartott egységeiben baktériumok és gombák telepedhetnek meg, ami asztma kialakulásához is vezethet, de ennek megelőzése sem ördöngösség: erről szól a következő pont.

3. Tévhit: a légkondi tisztán tartja saját magát

A beltéri egység szűrőit az egészségünk érdekében rendszeresen tisztítanunk/tisztíttatnunk, adott esetben cserélnünk/cseréltetnünk kell. Erre legalább egyszer, a nyár beköszönte előtt érdemes sort keríteni, de ha fűtésre is használjuk a klímát, célszerű megismételni az ellenőrzést ősszel is. Fontos, hogy a kültéri egységet sem szabad kihagyni a karbantartásból, tisztításból, hiszen nem is kell különösebben poros levegő ahhoz, hogy a berendezés lamelláit eltömítsék az óránként 1200-1500 köbméter átáramoltatott levegőből lerakódó szennyezőanyagok. A tisztítás elmaradása nem közvetlenül az egészségünket, hanem inkább a pénztárcánkat veszélyezteti, hiszen a rosszabb működési hatásfok miatt magasabb villanyszámlára számíthatunk, nem beszélve a feleslegesen nagy terhelés miatt gyorsabban elhasználódó alkatrészekről, amelyek igencsak borsos szervizszámlát eredményezhetnek.

+ 1. tévhit: a klíma friss levegőt fúj be a helyiségekbe

Nem kevesen élnek abban a tévhitben, hogy a klíma nem csak hűti – adott esetben fűti – a helyiség légterét, hanem friss levegőt is befúj. A valóság ezzel szemben az, hogy a légkondicionálók túlnyomó többségében nincs szellőztető funkció, vagyis a lakás levegőjét keringeti, hűti/fűti, illetve szűri, párátlanítja. Ez azt jelenti, hogy a klíma használata mellett is szükség van a szellőztetésre, viszont az nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük. Ha nincs a lakásunkban korszerű, beépített, hővisszanyerős gépi szellőztetőrendszer, akkor marad a hagyományos, ablakkitárós módszer. Nyáron célszerű a legmelegebb időszakokat elkerülve kora reggel vagy késő este szellőztetni, lehetőleg kereszthuzattal, intenzíven és alaposan, hogy a belső hőmérséklet ne változzon jelentősen. Persze ha napközben úgy érezzük, hogy már elhasználódott a levegő, ne várjunk az ablaknyitással, hiszen a beltéri forrásokból – bútorokból, szórakoztató elektronikai berendezésekből, tisztítószerekből, stb. – származó különféle kémiai és biológiai légszennyezők feldúsulhatnak a helyiség levegőjében.