Friss

Lezárult a csuklós EAG-ok korszaka az Ikarus történetében

Egy egyedi, ugyanakkor ritka számban előforduló Ikarus típust nyugdíjazott kis hazánk útjairól a Volánbusz Zrt. május végén. Nem másról lenne szó, mint az Ikarus EAG E94G-s típusú csuklós autóbuszokról, melyekből az utóbbi időben már csak 3 db, az utolsó hónapokban pedig 1 db, a HIY-435-ös forgalmi rendszámú volt szolgálatban a nagykanizsai helyi üzemegységnél.

A típusból mindösszesen csak 8 db példányt gyártottak le.

Az utolsó mohikán hagyja el a Városkapu körutat Nagykanizsán

Menjünk egy kicsit vissza az időben. Az Ikarus EAG, azaz Egyedi Autóbuszgyár Kft. a kezdetekben csak távolsági kivitelű járműveknek a gyártásával foglalkozott. Az E94-es típus megjelenésével, 1994-ben, viszont már városi, illetve elővárosi kivitelben is kerültek le a gyártósorról.
Az első csuklós példány 1997-ben készült el, melyet Ipari Formatervezési Miniszterelnöki Különdíjban is részesítettek. Többek között Belgiumban a kortrijki Busworld kiállításon is megtekinthették az érdeklődők. Az elővárosi kialakítással rendelkező szürke-kék fényezésében tündöklő járművet 1998-ban vették állományba a Zala Volánnál GOB-499-es rendszámmal.

Megpihenés a nagykanizsai buszállomáson
Forrás: Busztipusok.hu

Őt követte 1 db 1999-ben, majd további 4 db 2000-ben, melyek szintén a Zala Volán kötelékében voltak, immár sárga-kék, illetve sárga-piros-kék fényezésben.
Az első és az utolsóként érkező példányon kívül mindegyik városi kivitellel, azaz négy ajtóval rendelkezett. Az első eresztésben érkező kettő még Cummins, a második eresztésben érkező négy viszont Mercedes-Benz motort kapott, melyek a kezdettől fogva Nagykanizsán és térségében közlekedtek.
Ezek mindegyike Csepel alvázra épült.

Az egyetlen helyközi járatoknál alkalmazott Zala Volános fényezésű E94G boeingbalint fényképén
Forrás: Indafoto

A még regionális közlekedési társaságként működő Volánbuszhoz 2 db került 1999-ben, melyek elővárosi kialakítással, azaz három ajtóval rendelkeztek – sárga fényezésben. Ezek viszont már Rába alvázra épültek.
Az első még MAN, a második viszont Rába D10-es motort kapott. Annyiban viszont egyeznek a Zala Volánnak szántakhoz, hogy mindegyik 4-5 fokozattal rendelkező automata ZF váltót kaptak.

Az egykor még GUP-069-es rendszámmal közlekedő E94G a gödöllői buszállomáson

A típus terjedésének hátráltatói tényezői azok voltak, hogy csak belföldi piacon sikerült megrendelőket találni, valamint magasak voltak a gyártási költségek. Az alulfinanszírozott Volán társaságok így csak kis mértékben tudtak beszerezni ebből a típusból. Ennek következményeképpen az E94G-s típus lekerült a kínálatról.

Mint ahogy azt a cikkünk elején is említettük, a legvégső időszakban már csak a HIY-435-ös volt állományban. Az autóbusz többségében ekkor már csak műszaki tartalékként látott el feladatokat.
A vizsga lejárta előtt nem sokkal, 2023. májusa végén tőle is elbúcsúzott a helyi üzemegység, így elmondható az, hogy egy korszak zárult le országos szinten az Ikarus történetében.

A jó hír viszont az, hogy a legyártottakból a prototípus /GOB-499/, és a Pest vármegyében közlekedtetett GUP-079-es magántulajdonba került. Mindemellett a HEH-457-es azóta a Volánbusz Zrt. nosztalgia állományát gyarapítja, melyet legutóbb a II. Hatvani Ikarus Találkozón is megtekinthettek, illetve utazhattak rajta az érdeklődők.

Madai Imre írása