„A változásért nem feltétlenül kell hangos szavakkal tüntetni” – Interjú a Romani Design megálmodóival

Magyarország első roma divatstúdiója, a Romani Design 2010-ben nyitotta meg kapuit azzal a küldetéssel, hogy a divat világán keresztül segítse a roma társadalom integrációját. Egyedülálló kézműves designtermékeik tökéletesen szemlélteik a roma-magyar kultúra gazdagságát és értékeit, valamint motívumait, amelyek ezáltal új, modern formában élnek tovább.

A Romani tavaly először kapcsolódott be a Művészetek Völgyének színes forgatagába, ahol a résztvevők különböző workshopok formájában kerülhettek közel a roma öltözködési szokásokhoz. A tavalyi sikerre építve idén saját udvarral debütál a Romani Design, ahol a tervezők még több és sokszínűbb programmal várják az érdeklődőket. Erről beszélgettem az egyik tervezővel, Varga Helénával és a márka kurátorával, Kriston Lilivel, akik lelkesen meséltek arról, milyen lehetőségeket és célokat tartogat az udvar mind a látogatók, mind a Romani számára.

Idén lesz az első alkalom, hogy saját udvart kap a Romani Design a Művészetek Völgyén, milyen élmény volt számotokra a tavalyi Völgy?

Varga Helena: Korábban látogatóként többször voltunk a Völgyben, tavaly pedig tartottunk kézműves workshopokat, amik nagyon népszerűek voltak: 4 napon keresztül dolgoztunk a Póka Udvarban és nagyon izgalmas volt, szerettük mi és a fesztiválozók is.

Mit jelent számotokra, hogy idén saját udvarral vesz részt a fesztiválon a Romani?

Varga Helena: Szerintem ez egy újabb fontos eredménye a munkánknak: az által, hogy a Romani Design Udvar is részese lehet ennek a rendkívül színes, összművészeti fesztiválnak, egy újabb platformot kapunk ahhoz, hogy beszéljünk roma közösségeinkről, a roma kultúráról, megosszuk azokat a gondolatokat, üzeneteket, amiket az alapításunk óta képviselünk.

Kriston Lili: Ha megnézik a közösségi média felületeinket, azokat a projekteket, amelyeken az elmúlt időszakban dolgoztunk, akkor látható, hogy az aktivizmus, mint kulcsszó rendszeresen visszatér. A mi esetünkben ez leginkább azt jelenti, hogy tegyünk aktívan azokért a dolgokért, azokért az ügyekért, amelyekben hiszünk. Egy fesztivál mindig nagyon jó alkalom arra, hogy az ember kapcsolódjon a különböző kultúrákkal, megismerje a körülötte élő közösségeket.
A Romani Design Udvarban a látogatók nem csupán a ruhákkal, kiegészítőkkel, textilképekkel és kiállított műtárgyakkal találkoznak, hanem valóban megismerkedhetnek azzal a munkával, amit mi végzünk. Továbbá ez egy közös alkotási folyamat is, amelyből beszélgetések, illetve tapasztalatcsere jön létre: mi az élményalapú pedagógiában hiszünk, amely hozzásegítheti a részvevőket ahhoz, hogy pozitív folyamatokat tudjanak a saját életükben generálni. Ez valóban közelebb viszi a társadalmat ahhoz, hogy egy tényleges egyenlőség felé törekvő közegben élhessünk.

Milyen formában szeretnétek megmutatni a magyar-roma kulturális kapcsolat gazdagságát?

Varga Helena: A már tavalyról is ismert kézműves ékszerkészítő workshopokkal, tematikus beszélgetésekkel, előadásokkal, tárlatvezetésekkel, mesevetítéssel, koncertekkel, roma lagzival, közös bokolyi-sütéssel és még sok–sok közösségi programmal készülünk, hogy megmutassuk a roma kultúra értékeit és szépségeit, tovább építve azt a kulturális missziót, amit idén már 14. éve végzünk a munkánkon keresztül.

Kriston Lili: A Völgy nagyon jó lehetőséget biztosít arra, hogy a munkánkat közérthető, megfogható és elérhető módon be tudjuk mutatni, hiszen egyébként sokan csak a divatbemutatók világán keresztül ismerik a Romanit, pedig valójában ez egy közösségi vállalkozás, ahol mi a roma kultúrának, a roma közösségeknek a pozicionálásáért, illetve a közösségeink reprezentációjáért dolgozunk. A Művészetek Völgyével való szakmai partnerség újabb platformot biztosít nekünk, hogy a különböző programok segítségével az általunk képviselt aktivista művészet rengeteg részletét, rétegét és színeit meg tudjuk mutatni.

Varga Helena: A közös alkotás, beszélgetés és a közös élmények segítenek felülírni azokat a sokszor nem is tudatos, fals sztereotípiákat, amelyek a roma közösségekkel szemben élnek sokakban.

Kriston Lili: Igyekeztünk úgy összeállítani a Romani Design Udvar programkínálatát, hogy valóban mindenkihez szóljon, kicsiknek és nagyoknak, családoknak, baráti társaságoknak, gyakorlatilag bárkinek szól, aki a Művészetek Völgyére ellátogat és színesen megismerkedne a roma kultúra különböző szegleteivel.

Hogy látjátok, sikeres a két kultúra egymáshoz való közeledése?

Varga Helena: A Romani már 14 éve működik, és ez alatt az eltelt idő alatt rengeteg szép eredményt értünk el, hazai és nemzetközi szinten egyaránt: múzeumi partnerségeink is egyre jelentősebbek, aminek szintén nagyon örülünk: most Szegeden látogatható a Romani Design Fashion Art című kiállításunk a Móra Ferenc Múzeum Fekete házában, egészen szeptember 22-ig megtekinthető. Utána pedig Kassára „költözik” a tárlat néhány hónapra.

Kriston Lili: Ha társadalmi változást szeretnénk elérni, akkor nagyon fontos, hogy nem csak alulról, de felülről is kell építkezni. Mi a társadalmi és kulturális elitre is igyekszünk hatni, őket informálni az általunk képviselt kulturális misszió segítségével: az elit, mint meghatározás természetesen nem az anyagi szempontból meghatározott elitre utal, hanem azokra a „changemaker” pozícióban lévő intézményekre és személyekre vonatkozik, akik azáltal, hogy egy ilyen szerepben vannak, tudnak minket ebben a kultúrmisszióban segíteni, hogy ez a fajta kultúrák közötti dialógus előrébb tudjon mozdulni. És ebben borzasztóan nagy szerepe, katalizátor hatása van a magas presztízsű eseményeken való megjelenéseknek, mint a Művészetek Völgye.
Ha a legutóbbi néhány évre visszatekintünk, az Iparművészeti Múzeummal, a Hagyományok Házával, a Ludwig Múzeummal és a szegedi Móra Ferenc Múzeummal is dolgoztunk együtt, hoztunk létre önálló kiállítást szakmai partnerség keretében. Tehát ezek a partnerségek nem csupán abban vannak segítségünkre, hogy a Romani Design munkáján keresztül a roma kultúrát pozícionálják a kortárs művészet és dizájn szektorának arra a szintéjre, ahová azokat a szakmailag elismert alkotókat sorolják, akiket a saját közegük is nagyra tart, hanem abban is közreműködnek, hogy ez a fajta kulturális misszió megkapja azt a láthatóságot, ami ahhoz kell, hogy elinduljanak azok a fogaskerekek, amelyek képesek elindítani a változást.

Érkezik visszajelzés látogatóktól, felismerik ennek az értékét és a jelentőségét?

Varga Helena: Igen, a Romani Design a kezdetek óta kapja a pozitív visszajelzéseket. Büszkék vagyunk erre, mert ez azt is jelenti, hogy a kultúrmisszió, amit képviselünk, célba ér. Ez természetes, hiszen ezeknek a pozitív visszajelzéseknek a révén is építjük azt az alkotói víziót, amellyel évről évre dolgozunk, alkotói felelősségünk tudatában szemléljük a világot és reflektálunk az alkotásaink által.

Kriston Lili: Nagyon tudatosan állítottuk össze a programkínálatot a Romani Design Udvarba: minden egyes művészeti szegmens, amiben mi aktívak vagyunk, meg tud jelenni a fesztivál keretében. Helenának van egy saját zenekara, a Varga Helena Band; természetesen minden nap lesz koncertje a Völgyben, amik párhuzamosan zajlanak a többi programmal. Bízunk benne, hogy valóban meg tud valósulni az az összművészeti szemléletmód, amely a roma kultúrának, a kortárs roma művészetnek számos különböző rétegét megismerteti a látogatókkal, illetve olyan értékeket, élményeket tudunk ezzel átadni, amit mindenki boldogan visz haza magával.
A Romani Design Udvarban a látogatók találkozhatnak a Romani Design kreatív csapatával (Varga Erika és Varga Helena tervezők, Kriston Lili kurátor), Kunhegyesi Ferenc festőművésszel, Horváth Kristóf ”Színész Bob”-bal, Szőlőskei Tímeával és Vadász Gábor színészekkel, Bojár Iván András művészettörténésszel, Láng Judit és Pomázi Adél írókkal. Továbbá bekapcsolódik Dr. Sziklai István, az ELTE TÁTK tanszékvezetője, Páskándi Ágnes szociális szakember, Török Viki virágkötő és a Varga Helena Band tagjai, Oláh Kálmán Jr., Torma Rudi, Lakatos Gyuszi, Orsós Sándor Erik, Szeverényi Mátyás és még számos más művészeti közreműködő.

Ha jól tudom, ti gyerekeknek szóló foglalkozásokat is tartotok, szívesen fogadjátok az önkéntesek segítségét?

Kriston Lili: Miután az udvar nyitott közösségi térként is fog működni, nálunk az önkéntesség inkább az jelenti, hogy a foglalkozásokon a kisiskolás korú gyerekeknek a szülők, nagyszülők, nagyobb testvérek is segítenek, mivel itt olyan professzionális bőrdíszműves és szabászati eszközöket használunk és használnak a résztvevők, amelyekhez kellhet a felnőtt segítség. Természetesen mi is igyekszünk mindenkire figyelni, de annak nagyon örülünk, ha valaki proaktív a résztvevők között és segít a többieknek is, hiszen ezek nem szigorúan vezetett workshopok, hanem sokkal inkább inspiratív, intuitív alkotásra próbálunk ösztönözni mindenkit, a résztvevők valóban a saját víziójukat valósíthatják meg.
Mindemellett a Romani Design indulása óta a tervezők folyamatosan vezetnek tehetséggondozó, mentorációs programokat, amelyeknek szintén központi eleme a közös alkotás: hasonlóan a Völgyben tartott workshopokhoz, a résztvevő gyerekek, akár roma, akár nem roma származásúak, megtapasztalhatják azt, hogy ők is képesek egészen összetett folyamatokat végigcsinálni, illetve ezek a szakmák, amik a divat szektorhoz kapcsolódnak (akár a tervezés, a szabásminta készítés vagy éppen a varrás) arra ők maguk is képesek és később lehetséges pályaként is gondolhatnak ezekre.

Varga Helena: A Veszprém Balaton 2023 projekt keretében egy két évet felölelő, rendkívül intenzív, összművészeti-közösségépítő projektet valósítottunk meg Berhidán, az ott élő 1500 fős roma közösség körében. Bár az Együtt Berhidáért nevet viselő projekt hivatalosan véget ért, mi tovább dolgozunk a program bázisát adó, kisiskolás gyerekekből, tinédzserekből és anyukákból álló csoportunkkal, akik a tavalyi évhez hasonlóan idén is ellátogatnak a Művészetek Völgye fesztiválra, a mi segítségünkkel.

A ruhatervezésben is közreműködhetnek?

Kriston Lili: Igen, többször szerveztünk már fenntartható divat workshopot is, annak is óriási sikere volt! A résztvevők magukkal hozzák azokat a ruhadarabjaikat, amiket már nem hordanak, vagy csak szeretnék kicsit felújítani, feldobni: Romani Design alapanyagokból, illetve az általunk biztosított prémium minőségű kiegészítőkkel kaptak a megunt holmik új életet.

Az erdélyi roma kultúrából is emeltek át mintákat, motívumokat?

Kriston Lili: Természetesen! A Romani Design a divatszektorban betöltött szerepén keresztül is fontos kulturális missziót képvisel, hiszen a kollekciók, a saját tervezésű minták, ékszerek és kiegészítők esetében is a hazai és nemzetközi roma közösségek karakterisztikus mintáit, stíluselemeit, szabásvonalait ültetik kortárs, modern kontextusba. Fontos célunk a kisebbség és a többségi társadalom közötti, dialógus, kulturális híd kiépítése. A fenntarthatóság különösen fontos a divatszektorban: mi e téren is próbálunk „példát mutatni”, rendszeresen viselünk vintage, gyűjtött darabokat is, kortárs Romani Design darabokkal párosítva: meg szeretnénk mutatni, hogy azért, mert valami régi és tradicionális, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy „kiment a divatból”.

Varga Helena: A divat a Romani Design számára nem cél, hanem eszköz, egy remek kommunikációs felület arra, hogy az üzeneteinket minél szélesebb közönség felé eljuttassuk. Ha szeretnénk fenntarthatóbb módon öltözködni, természetesen nem kell az egész ruhatárunkat lecserélni, első lépésként elegendő meglátni, hogy az, amit viselünk, hatással van ránk is és a környezetünkre is. Mi ezt csendes aktivizmusnak szoktuk nevezni: úgy gondoljuk a változásért nem feltétlenül kell hangos szavakkal tüntetni, azzal is fontos üzenetet közvetíthetünk, hogy milyen öltözéket, „festővásznat” öltünk magunkra.

Fotók: Romani Design