2024. március 11-én (magyar idő szerint éjfélkor) kezdetét veszi a 96. Oscar-gála, melynek ezúttal magyar érdekeltje is van: a Variety szerint ugyanis a Szegény párák berendezője, Mihalek Zsuzsa és kollégái – Shona Heath és James Price – a legjobb látványtervezés díj legfőbb várományosai.
Idén is van tehát magyar Oscar-jelölt, akiért szoríthatunk, hiszen Yorgos Lanthimos 11 díjra jelölt alkotása, a Szegény párák a legfőbb esélyes a legjobb látványtervezésért járó díj elnyerésére: a Magyarországon forgatott produkció egyik berendezője pedig az időközben a BAFTA-díjat is elnyerő Mihalek Zsuzsa volt, aki korábban olyan filmeken dolgozott, mint a Made in Hungaria, az Argo, vagy a Vaksötét.
A legutóbbi magyar siker is a production design-hoz köthető, 2022-ben ugyanis Sipos Zsuzsanna vehette át – Patrice Vermette-el közösen – az aranyszobrocskát a Dűnében végzett munkájáért. A látványért díjazottak listáján egyébként különösen sok magyar-, vagy magyar származású alkotó szerepel, azonban nem ez az egyetlen kategória, amelyben magyar művésznek sikerült diadalmaskodnia.
Forrás: Hype&Hyper
A díjátadó 1929. óra tartó történetének kezdete óta a legnagyobb figyelem a legjobb filmeknek és legjobb színészeknek odaítélt díjakat és ezeket a kategóriákat övezi. Az évek során legjobb animációs rövidfilm-, és legjobb rövidfilm kategóriákban egy-egy alkalommal, legjobb idegennyelvű film kategóriában pedig kétszer győzedelmeskedett magyar szerző alkotása. A bravúrt elsőként, 1981-ben Rófusz Ferenc A Légy című – 3 perces, közel négyezer darab, zsírkrétával készült rajzból összeálló – animációs rövidfilmjének sikerült elérnie, majd rögtön a következő évben a Mephisto, Szabó István német-magyar koprodukcióban készült klasszikusa követte, melyet 1982-ben a legjobb külföldi filmnek választottak (és amely – például a német filmkedvelők körében – azóta is töretlen népszerűségnek örvend).
Majdnem 30 évet kellett várnunk, hogy a Mephisto sikere megismétlődjön, míg végül 2016-ban Nemes Jeles László filmje, a Saul fia csatlakozott hozzá azon a képzeletbeli emelvényen, melyre a Legjobb külföldi filmnek járó Oscart elnyert alkotások kerülnek, ismét egy évvel később, 2017-ben pedig Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmjének ítélte oda az Akadémia az első magyar szobrot Legjobb rövidfilm kategóriában.
A fentiek alapján úgy tűnik, ezek a sikerek szinte párban járnak: 1981. és 1982. után 2016-ban és 2017-ben is magyar kézben kötött ki egy-egy szobrocska: így az abszolút megérdemelten elnyert BAFTA-díj, a valóban csodálatos berendezői munka és a hazafias érzelmeink mellett kis túlzással mondhatjuk talán, hogy Sipos Zsuzsanna tavalyi győzelmét idén – pusztán a „matek” szerint is – Mihalek Zsuzsáé kell, hogy kövesse.
Forrás: MTI Fotó: Friedmann Endre
A hazai Oscar-sikerek érthető módon izgatják a filmkedvelők fantáziáját, így az Oscar-díjátadók körül gyakran szerveződnek ehhez kapcsolódó programok a magyar közönség számára.
Március 11-én a Cinema City Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján Deák Kristóf és vendégei elemzik élőben a díjátadó eseményeit, a Scruton pedig a 96. gála másnapján, 2024. március 12-én szervez pódiumbeszélgetést Magyar sikerek az Oscar-gálán címmel. Az est folyamán Rófusz Ferenc Oscar-díjas magyar rajzfilmrendező, és Dudás Viktor filmszakértő arról mesélnek majd, miként készül el egy Oscar-díjas animáció, valamint hogy hogy miben más a mai magyar filmgyártás a ’70-es ’80-as évekhez képest, és vajon meg lehet-e ismételni az akkori sikereket?
