Hossza cc. 9 km, 377 méter szintemelkedéssel, körülbelül 3 óra alatt teljesíthető. Meseszép naplementés túra, a végén kitűző, emléklap. Minden adott, ami egy felejthetetlen élményhez elengedhetetlen! Bátran ajánlom fiataloknak, bátrabb nagyszülőknek, mindenkinek, aki egy kicsit más szemszögből szeretné látni Budapestet.
Útvonal: Budapest, Rácfürdő – Szent Gellért szobra – Szikla kápolna – Szabó Dezső szobor – Gellért-
hegy – Filozófusok kertje – Hegyalja út – Horváth-kert – Szent Lázár templom romjai – Kapisztrán Szent János szobra – Bécsi kapu – Hunyadi János szobra – Clark Ádám tér – Antall József szobra – Tabán –
Budapest, Rácfürdő
A rajt GPS koordinátája: 47.49092 19.04357
Indulás: 2023.07.21. 17:00 – 18:00 Érkezés: 2023. 07. 21. 21:00
Nevezési díj: 1500 HUF
Kötelező előnevezés!
Határidő: 2023.07.19. szerda
A nándorfehérvári diadal a magyar-török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4-21. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán nagy túlerőben levő ostromló seregével szemben; majd a védőkhöz 10 ezer katonájával időközben csatlakozó Hunyadi János vezetésével, Kapisztrán János 30–35 ezer keresztesével közösen július 22-én, a vár melletti csatában legyőzték a törököket. II. Mehmed július 4.-én vette ostrom alá a Szilágyi Mihály 7 ezres serege által védett várat. Az addig 10 ezer fős haderejével a vártól elzártan állomásozó Hunyadi János egy július 14-én zajlott ütközetben áttörte a török hajózárat a Dunán, és csatlakozott sógora, Szilágyi Mihály várat védő seregéhez.
Az egyesült magyar sereg július 21.-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22.-én kitört a várból, és az akkor már 70 éves Kapisztrán János ferences szerzetes irányítása alatt álló keresztesek segítségével vereséget mért a török hadseregre, melyet időközben pestis és ellátási nehézségek is sújtottak. Az eseményt a magyar hadtörténelem (tekintettel kivívásának körülményeire és hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére) az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon. A győzelem mintegy hetven évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.
A csatát megelőzően pápai rendelettel bevezetett déli harangszó a keresztény világban azóta a nándorfehérvári diadalra emlékeztet. III. Kallixtusz augusztus 6.-án szerzett tudomást a kereszténység e természetfölöttinek látszó győzelméről a pogány betolakodókon, így 1457-től erre a napra tette a Krisztus színeváltozása ünnepét.
