Egy túra útvonal. 1180 km. 528 fotó. Burger Barna Kékvándor című könyve alapján készület természet fotó kiállítás, nem csak a túra útvonalat örökíti meg, de Barnának is emlékül szolgál.

A kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeum és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ együttműködésének köszönhetően jött létre, melyet a Nemzeti Kulturális alap támogatott.

Ki volt Burger Barna?

Burger Barna kortárs fotográfus, aki a Kéktúra útvonalát 40 000 képben örökítette meg. Barna 2017-ben hunyt el. A Kéktúrát, mely gyermekkori álma volt éppen 10 éve járta végig, mely a kiállítás fő témája. A vándorláson készült fényképeit és gondolatait könyv formájában 2015-ben halála előtt két évvel adták ki Kékvándor címen.

Barna a fotózásnak szentelte az életét, ennek köszönhetően olyan neves megrendelőknek dolgozott, mint az Elle magazin, a Playboy, a Cosmopolitan, az FHM vagy a Nők Lapja. De a portrék mellett az épület fotók sem álltak távol tőle. Közel húsz könyve jelent meg az évek során pl.: a Magvető írótükör. Fényképeit nem csak hazánkban, de New Yorkban, Berlinben, Lipcsében, Stuttgartban és Frankfurtban is kiállították. Később pedig Orbán Viktor fotográfusa és protokoll fotósaként dolgozott 23 éven keresztül. 2016-ban nyilatkozott gyógyíthatatlan betegségéről, mely izomsorvadással járt. Egy évvel később 51 évesen elhunyt.

“Mentem a fényképezőgépemmel, és az volt az álmom, hogy mindennap vihessem a fotóstáskát magammal, mint egy igazi fotóriporter.“
Burger Barna

A Kéktúra és a kiállítás

Burger Barna 2013-ban döntött úgy, hogy megvalósítja gyermekkori álmát és elindult a Kéktúra útvonalán. A túrát 20km és 40km-es szakaszokra osztotta fel az összesen 1180km-es túra útvonalat. A Kéktúra maga két pontból indulhat és végződhet. Tehát a túra Keletről Nyugatra és fordítva is bejárható. Ennek okán a kiállítást magát is Csizek Gabriella Kurátor mindkét irányból bejárhatóvá tervezte.

A térben 8 oszlop található, melyre krétával fel van rajzolva a túra útvonal, mely Burger Barna saját Kéktúra füzetében található oldalak mintája alapján készült. A kiállítás során fontosnak tartották, az ilyes fajta személyességet is. A kiállított szöveg anyagok szintén a kötetből kerültek kiválasztás, melynek köszönhetően a kiállítás maga is egy külső túra és egy belső utazás.

A két intézmények együtt működésének köszönhetően Csizek Gabriella igyekezett a lehető legtöbb már meglévő dolgot felhasználni pl.: fa ládák, lepke dobozok. Ezzel célja volt a természetes anyagok felhasználása és az erdőélmény megteremtése. Ennek okán hatalmas textilekre is kerültek képek, illetve plexikre is nyomtatták őket, a fény és a nap-árnyékok hatásának valóság hatásának érdekében. Hasonló hatás keltés volt a cél a bemozdított képekkel.

Minden tájegységből választottak egy képet, melynek különböző részletét keltették életre. A 12 bemozdított képben láthatunk szélfújást, fa dülöngélést, víz tükröződést. Az erdő élményt tovább fokozza a háttérben hallatszó állandó madárcsicsergés is.

Burger Barna Kéktúra kiállításának különlegességei

A kiállítás különlegességei közé tartozik, hogy igyekszik lekötni a figyelmet. Nagyon sokrétűen ragadja meg az ember figyelmét. A képek különböző elhelyezése és választékos kiállítási módja remek és megfontolt kurátori munkáról árulkodik. A kiállítás átgondolt. A teremben mindennek meg van a helye és a miértje. Az interaktív képek, edukatív jellegűen vannak felhelyezve a kiállított madár les oldalára. A les a kicsiknek és nagyoknak egyaránt kihívást jelentenek, hiszen számos felhelyezett kép kizárólag onnan, a távcső segítségével látható.

A gyerekeknek pedig feladatokat és ahhoz kapcsolódó nyomdákat kínál elfoglaltság ént, így családosok számára is megtekinthető. A kiállított képek érdekessége továbbá, hogy emberek nem igazán vagy ritkán jelennek meg a fotókon, inkább emberre utaló jelek pl.: félig megevett alma, vagy árnyék esetleg emberszerű forma jellemző.