Dívák & Ikonok – a Zene Háza legújabb időszakos kiállítása, amitől garantáltan leesik az állad

Május 18-tól szeptember 15-ig látogatható a Magyar Zene Házában a londoni Victoria & Albert Múzeumból (V&A) érkező időszakos kiállítás, a Dívák & Ikonok, mely több, mint száz nemzetközi és magyar előadóművész eredeti fellépőruháin, személyes tárgyain, kép-és hangfelvételein, valamint történetén keresztül ad társadalomtörténi korrajzot a női előadók világáról – a 19. századtól egészen napjainkig. Ellátogattunk a tárlatra, hogy megnézzük, valóban sikerül-e megidéznie a történelem legmeghatározóbb női előadóit, és keretbe foglalnia a dívajelenséget.

A Dívák & Ikonok utazókiállítás eredeti helyszínén – a londoni V&A-ben – mindvégig teltházzal működött, és összesen közel 300 ezer látogatót vonzott a világ különböző tájairól. „Otthonról” most elsőként egyenesen Budapestre, a Magyar Zene Házába érkezett – ezt követően kezdi majd meg világkörüli útját -, hogy május 18-tól szeptember 15-ig az itteni közönség is betekintést nyerhessen a csillogás mögötti női sorsokba és az így kirajzolódó egyetemes – és magyar – társadalomtörténetbe.

Kiválóan koreografált séta a sztárok világában – a 19. századtól egészen napjainkig

Bár jóslatokba nem szeretnék bocsátkozni, úgy érzem, Magyarországon hasonló siker vár a tárlatra, mint hazájában, és nem érdemtelenül. Ez ugyanis nem egy túlértékelt, vagy megúszós, minden koncepciót nélkülöző „divatbemutató”, hírességek ruhagyűjteménye: a női kiállás és a művészet diadala, gyönyörű lenyomata annak, hogyan változtatták meg a történelem során-, és változtatják meg napjainkban is ragyogóan tehetséges, bátor, olykor vakmerő nők – dívák – a világot, hogyan álltak és állnak ki önmagukért és másokért egyaránt, és hogyan változott a mindenkori társadalom nőkhöz-, és a díva-jelenséghez való viszonya.

Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója a kiállítás megnyitóján így fogalmazott:

„Ez a kiállítás olyan, mintha egy sétát tennénk a múltban… a múltban, és egy kicsit a jelenben is. Mintha mi is a színpadon, vagy akár a színpad mögött lennénk – fantasztikus élmény.”

Ez a kép tökéletes fogja meg a Dívák & Ikonok lényegét: a tárlat alaposan átgondolt dramaturgiájának köszönhetően a séta során kronologikus sorrendben találkozunk a történelem nagy díváival és életükkel – a 19. századtól egészen napjainkig – így rajtuk és történeteiken keresztül lépésről lépésre érthetjük meg, hogyan formálódott az idők során a díva-szerepkör, annak megítélése, valamint az ahhoz tartozó vállalások.

A lélegzetelállító ruhák, amiket egykor ezek a csodálatos dívák és ikonok viseltek és sztártervezők álmodtak meg, a kiállított kellékek, plakátok és egyéb tárgyak, valamint a kép-és hangfelvételek, amiken keresztül hallhatjuk és láthatjuk az aktuális kor nagy hatású női előadóit, egy tökéletes egészt alkotnak, amit szájtátva nézünk és hallgatunk, hiszen valódi legendákat idéznek meg, és a táblákon található kísérőszövegek segítségével valódi történeteket mesélnek el – egyéni szinten, és a dívajelenség szempontjából is.

Az első felvonás: séta a múltba – a díva születése és felemelkedése

A kiállításra megérkezve rögtön a múltban találjuk magunkat, annak első felvonása ugyanis a 19. századtól indulva helyezi történelmi kontextusba a dívát, és a díva megteremtését, majd felemelkedését. A tárlat ezen része az első operadívák-, korai primadonnák-, táncoslegendák- és hollywoodi csillagok idejébe kalauzol el minket, hogy az ő személyes történeteiken keresztül ismerjük meg a dívajelenség kibonatakozását, valamint ezzel párhuzamosan a nők társadalmi helyzetének változását és a nők jogaiért folytatott küzdelem legfontosabb állomásait.

Itt „találkozhatunk” Adelina Pattivel, azzal a Spanyolországban született, kiváló olasz operaénekesnővel – és néhány kiállított tárgyával -, akire 1883-ban az Oxford English Dictionary először használta a díva kifejezést, megcsodálhatjuk Josephine Baker egykori jelmezeit, de – mivel Budapesten a kiállítás magyar dívákkal és ikonikus előadókkal is kiegészült – Jászai Mari-, vagy Fedák Sári csodálatos kosztümjeit is megtekinthetjük. Igazán izgalmas, ahogy a nemzetközi sztárok történeteit összevethetjük magyar kortársaik sorsának alakulásával, és egy még komplexebb, több ponton is elgondolkodtató korlenyomatot kapunk a történelem egy-egy időszakáról.

Az első felvonás második része a filmek – és főként a korabeli hollywoodi filmek – szerelmeseinek kedvez különösen, itt ugyanis olyan ikonikus színésznők ruháit csodálhatjuk meg – miközben bepillantást nyerünk életükbe, vagy annak egy-egy szeletébe -, mint az Elfújta a szél sztárja, Vivien Leigh, kiállításra került Elizabeth Taylor, a Kleopátrában viselt jelmeze, de találunk ruhákat, ereklyéket és plakátokat a tragikus sorsú Judy Garlandtől, Gábor Zsazsától, vagy épp a fiatalon elhunyt, Marilyn Monroe-tól is, akit saját korában szexszimbólumként „kezeltek”, míg Ő maga leginkább arra vágyott, hogy a tehetségért ismerjék el és szeressék. Mindeközben a kivetített filmrészeteknek hála abba is betekintést nyerhetünk, miként alakultak át az idők során a női szerepek a hollywoodi filmekben, hogyan lettek egyre hangsúlyosabbak, szókimondóbbak, magabiztosabbak a vásznon megjelenő női karakterek.

A felvonás záróakkordja az időtlen operadívának állít emléket: kiállításra került Joyce DiDonato gyönyörű Vivienne Westwood-ruhája 2012-ből, megelevenedik a legtöbbet díjazott magyar operaművész, a világhírű Marton Éva alakja, de egy külön szobában a legendás Maria Callas kosztümjeit is megtekinthetjük, melyeket legelső-, és legutolsó előadásain viselt a The Royal Opera Houseban címszereplőként a Normában (1952-ben), valamint Franco Zeffirelli Tosca-jában (1964-ben).

A második felvonás: séta a jelenben – a díva újrafogalmazása

A csillogáson innen és túl – a második felvonás alcíme akár ez is lehetne. A kiállítás ezen része világhírű és magyar dívák és ikonok, népszerű, ünnepelt előadók történetein keresztül mutatja meg, hogyan fogalmazódott újra a dívajelenség az 1960-as évektől – a politikai aktivizmus és a szexuális felszabadulás korától -, és hogyan tart a fogalom újrafogalmazása még napjainkban is. A „világuralomra” törő, klasszikus díváktól eljutunk nem csak a skatulyákból kitörni akaró lázadókig – mint P!nk, vagy Madonna -, de a magány áldozatául esett – vagy az önként a magányt választó – sztárokig is.

Megelevenednek a popszakma olyan ünnepelt csillagai, mint Cher – és elképesztő jelmezei közül több is -, Adele, Rihanna – aki saját gardróbjából is kölcsönzött elemeket a Dívák & Ikonok számára -, vagy épp Zséda, bekúszik a tárlat tematikájában a magyar népzene, így természetesen nem maradhat ki Sebestyén Márta alakja – és egy gyönyörű ruhája – sem, valamint azok a rebellis előadók is „megjelennek” itt, akik sosem féltek saját hangjukon megszólalni, őszintén kifejezni önmagukat – akár Janis Joplin, vagy Lady Gaga -, és formabontó módon szembenenni a „lánylétedre” felfogással, és a szexualitást-, valamint a fizikai adottságokat nyílt témaként elővenni és kezelni.

Külön teret kapnak a dívák, akik felemelték, vagy felemelik hangjukat az elesettek érdekében: azok, akik fontos mozgalmakhoz csatlakoztak és csatlakoznak, bátrabb hangon szólaltak, vagy szólalnak meg, vagy épp tiszteletért kiáltanak – a színpadon, és azon kívül is: Aretha Franklin, Nina Simone, vagy a black lives matter mozgalom egy fontos hírnöke, Beyoncé történetein keresztül látjuk, hogyan nyíltak ki a női előadók a történelem során, és hogyan változtatták meg bátor szerepvállalásukkal a nőkről addig kialakult, vagy inkább kialakított képet.

A második felvonás bemutatja a díva-lét árnyoldalait is, melyek a modern kor ünnepelt sztárjait sem kímélik: közelebbről is megismerkedhetünk a ragyogóan sikeres Amy Winehouse történetével, felidézhetjük Whitney Houston alakját – akinek megcsodálhatjuk az 1994-es Grammy díjátadón, épp 30 évvel ezelőtt viselt gyönyörű ruháját is -, de nem maradhatott ki a francia sanzon örökké fényes csillaga, Edith Piaf – és az Ő ikonikus „kis fekete” ruhája – sem.

A második felvonást végigsétálva olyan ikonokkal, férfi előadókkal is találkozunk, akikre karrierjük során – vagy az életük egyéb területén – nagy hatással voltak a női előadók, és művészetükkel, valamint megjelenésükkel Ők maguk is ki mertek törni a társadalom által rájuk szabott szerepekből: Elton John, Prince és Freddie Mercury megkerülhetetlen alakjai mellett megelevenedik például Demjén Ferenc alakja is.

Megérte? Megérte!

Egy-egy hosszú út, vagy séta után, teljesen kifáradva gyakran tesszük fel magunknak a kérdést: megérte? A Dívák & Ikonok kiállítás esetében a válasz nevetségesen egyszerű: tökéletesen megérte! A tárlat több, mint sztártervezők által készített és sztárok által viselt ruhák és kiegészítők gyűjteménye (bár ez a része is meglehetősen lenyűgöző): olyan komplex képet tár elénk, amely segít, hogy kicsit jobban megértsük – több, mint 100 elképesztő nő történetén keresztül – a nők társadalmi helyzetének alakulását, és hogy belelássunk a sztárok csillogó(nak tűnő), ám gyakran nem egyszerű, extra felelősségekkel járó, magánnyal teli életébe. Inspiráló történetek, elképesztő ruhaköltemények, ikonikus slágerek, izgalmas felvételek és képi anyagok, valamint a múlt és jelen találkozása – ez vár minket a V&A jelenleg Budapesten állomásozó utazótárlatán.

Séta a múltban, a jelenben, a színpadon, és a színpad mögött – a Dívák & Ikonok kiállítást mindenképpen érdemes megtekintenie annak, akit érdekelnek az emberi sorsok, és az egymástól különálló, valahogyan mégis egymásba fonódó női történetek.