Aki a Balatonnál nyaral, és már nagyon unja a fürdést, vagy csak egy rövid kirándulásra vágyik a Balaton-felvidéken, akkor ezt a túrát neki találták ki!
A Tapolcai-medencét északkelet felől lezáró Haláp-hegy régebben úgy nézett ki, mint a Badacsony, vagy a Szent György-hegy. De hogy miért is változott meg a formája? (és tűnt el a teteje?) Ennek eredünk a nyomába ezen a kiránduláson.
Megközelítés: Zalahaláp felől Nyirád felé haladunk a Kossuth Lajos utcán, majd a temető után jobbra kanyarodunk a „Bánya út” táblánál. A szűk, kanyargós utca senkit ne riasszon el, a végén hatalmas parkoló vár minket! Az ösvény kezdetét egy nagy sorompó jelzi.
A tanösvény: 3 km hosszú, 10 megállóból áll, kb. 1-1,5 óra alatt kényelmesen bejárható. Egész évben ingyenes, és kutyussal is teljesíthető.
Haláp-tanösvény: Kezdőknek, kisgyermekes családoknak, idősebbeknek, egyszóval tényleg mindenkinek ajánlom ezt a túrát! Az egykori bánya területén 10 megálló vár minket, mindenhol bemutatva egy-egy érdekességet a hegyről. Tematika szerint ezek: Indítótábla, Zalahaláp Község és tájhasználat, Növényvilág, Állatvilág, Mikroklíma, Bányászat, tájtörténet, Geológia, vulkanizmus, Bazalt, kőzet, ásványok, Bányászat környezeti hatásai, Tapolcai-medence és tájkép
A 10 megállóból álló ösvény valahol erdőben vezet minket, máskor a sziklafallal körülvett kráterben találjuk magukat. A tanösvény legszebb része kétségkívül a 360 fokos panorámát nyújtó kilátó, de ne szaladjunk ennyire előre, ez utunk utolsó állomása lesz.
A táblák segítenek minket az eligazodásban, nem lehet eltéveszteni, nagyon könnyű követni ezeket. Az útirány mindenhol egyértelmű. A tanösvény kezdetén térkép mutatja az állomások helyét, az útvonalak egy kisebb és egy nagyobb kört írnak le attól függően, merre szeretnénk tovább menni (az útvonal az 5. állomásnál válik szét).
Kicsit vissza a bányászathoz. Igen, gondolom már kitalálta a kedves olvasó, hogy miért is alacsonyabb a hegy. De tényleg, miért is?
Bányászat a Haláp-hegyen Az első világháború idején kezdték el a bazalt kitermelését a Haláp-hegyen, amelynek 358 méteres magasságából ma már csupán 291 méter maradt meg. A II. világháború után jelentősen megnőtt az ország kőszükséglete, ebben az időszakban az ország 3 nagy bazaltbányája közül az egyik a zalahalápi volt. A bányászat az 1950-es években már három szinten folyt összesen 9 bányaudvarral. Érdekesség, hogy Közép-Európa egyik legkeményebb bazaltja innen származott, többek között a Ferihegyi repülőtér kifutója is ebből készült. A halápi bányászat 1986-ig tartott, de hivatalosan csak 2015-ben szűnt meg a bányatelek törlésével. Az egykori bánya az elmúlt években magánterületként működött és a látogatók előtt zárva tartott. 2018-ban a bányát korábban üzemeltető cég kezdeményezte a hajdani bánya mintegy 34 hektáros részének helyi jelentőségű védett területté nyilvánítását az ott található védett növényfajok, állatfajok és geológiai érdekességek miatt. Köszönjük a tulajdonosnak.
Most kanyarodjunk vissza a kráter belseje felé…Utunk egy sziklákkal kirakott ösvényen halad, és szinte belefutunk egy törmeléklejtő-erdőbe itt található egy hűvösebb mikroklíma, a bazaltömlést árnyéktűrő növények, páfrányok és vastag moharétegek lepik el. Innen érkezünk a hatalmas kráterbe, melynek minden oldalát sziklafalak szegélyezik. A 6 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenységeknek köszönhetően 5 és 6 szögletű bazalttömböket láthatunk a kráter oldalában. Innen jutunk el az utolsó megállóhoz, a körpanorámás kilátóhoz, ami a legizgalmasabb része az egész túrának, melynek tövében különleges sziklaszobrok sorakoznak.
A Tájékoztató táblán ezt olvashatjuk:
„A Halápról elénk táruló táj látványa – bármelyik égtáj felé nézünk- egészen egyedi, megismételhetetlen és…csodálatos. Dél felé tekintve a Haláp és a hegyek lábai alatt a távolban csillogó Balaton víztükre közötti tanúhegyek a több millió éves vulkanizmusról mesélnek, a földtörténeti miocén kort idézik. Balról a Csobánc, majd jobbra tartva szép sorban a Tóti, a Gulács, mind közül a legmagasabb Badacsony, majd a Szent György-hegy és az alattuk elterülő medencealj a településekkel, valóban gyönyörködtető egyvelege a természeti és művi tájelemeknek.”
Ha valakinek ez még mindig kevés volna, akkor egy legenda is kapcsolódik a hegyhez: Miszerint egy Balaton nevű óriás élt ezen a vidéken, akinek Haláp nevű lánya öngyilkos lett. Emlékét máig egy koporsó alakú hegy, a Haláp őrzi.
