A 60-as évek angolszász folkzenéjének harmóniadús világát a brit sophisti-poppal, az americanát a 70-es évek undergroundjával ügyesen vegyítő The Roving Chess Club két angol nyelvű kislemez után végül megnyitotta a magyar csapot: legújabb daluk, Az V. emelet szövege anyanyelvükön íródott.

„Ez az első magyar nyelvű zenénk, a dal egyébként a gyászfeldolgozás folyamatáról szól, arról a szürreális lelkiállapotról, amikor a környezetünk nagyobb eseményeit és mikrorezdüléseit is egyaránt hasonló rezignáltsággal fogadjuk: a hétköznapi pillanatok hirtelen abszurddá és értelmetlenné válnak, miközben elviselhetetlen súllyal nehezedik ránk a másik személy hiánya” – fogalmazott a zenekar frontembere, Kaufman Joel. Erőteljesen, mégis árnyaltan rajzolják fel ezt a fojtogató érzést a kezdősorok: „Bennragadt lélegzet, folyékony város / Itthagyott fényképek hűtőm falán / Szememből kidörzsölt rémisztő álom / Nem keresek újabb csodát.”

A dal egyszerre visszaemlékezés, álom, vallomás és introspektív utazás. „A szöveg nyers felsorolásait – »Csak egy dolgot bánok, hogy többé nem látjuk Az ötödik pecsétet, csak egy dolgot bánok, hogy többé nem látjuk Az ötödik elemet« – egy őszinte vallomás zárja: »De főképp, hogy többé már nem rémisztő az ötödik emelet«. Hogy mitől és miért nem rémisztő, és hogy eddig miért volt az, azt a hallgató értelmezésére bízom” – mondta Joel. A magyar nyelvű szövegírásról a következőképpen fogalmazott: „Ez egy mérföldkő, de nem befolyásolja az előttünk álló utat. Azt szeretném, hogy a születő dalok irányítsák a zenekar életét, és ne a zenekar próbáljon dalokat szülni.”

A dalt a zenekar Ligeti Gyuri produceri segítségével vette fel a Miracle Stúdióban, a klipért pedig Vadas Géza felelt. „Nagyon hamar megvolt a közös hang Gézával is, és úgy érezzük, újabb réteget adott a dalhoz az ötleteivel” – mesélte Joel.