A Coca Cola HBC idén is megrendezte a már-már hagyományosnak mondható év végi eseményét. A baráti hangulatú, kávézással egybekötött beszélgetésen jártunk, ahol a fenntarthatóság, és környezetvédelem is szóba került, mint jövőbeli cél.

Ha kávé, akkor ki más készíthette volna nekünk a különlegességeket, mint Gávris Iván, a koffein mestere, a Coca Cola HBC kávészakértője.

A rendezvény témája már a közelgő ünnepekre fókuszált, gyönyörű díszítés, finomságok, és az akaratlanul is karácsonyi hangulatba hozó zene. Mindezek egyvelege egy igazán baráti hangulatot keltett.

A kávé önmagában is felüdülés, de a reggeli koffeinlöket mellett közösségépítő hatása is van. Sokan szemet hunynak a tény felett, hogy ha összeülünk barátainkkal, családtagjainkkal egy kávézóban, az már nem csak az íze miatt van, hanem előre tudni lehet, hogy egy tartalmas, kellemes hangvételű beszélgetés is társulni fog hozzá.
Iván, a kávébűvölő sorra készítette a jobbnál jobb különlegességeket, presszókat, habos csodákat.

Otthon, a reggeli kávénk készítésekor nem szentelünk ekkora figyelmet italunkra, hiszen vár a munka, a nyüzsgés. Az ilyen alkalmak segítenek kiszakadni a mindennapi rutinból, és érezzük, milyen jelentősége van egy csésze boldogságnak. Ezért is kér a pszichológus a kávézóban tudata-lattét.

2024. január 1-től érvényes a rendelet, miszerint a 400 négyzetméternél nagyobb üzleteknek automatával kell biztosítaniuk a a PET palackok visszaváltását. Ez rendkívüli felkészültséget igényel, ez a Coca Cola HBC-nél sincs másképp. Készülnek erre, hatalmas háttérmunka zajlik gyártás és kommunikáció terén egyaránt. A környezettudatosság nevében létrehozott EU-s rendelet mindenképp jó irányba mozdítja el a jelenleg működő visszaváltási, hulladékgazdálkodási elveket. A fiataloknak jó zsebpénz lehet az üvegek visszaváltása, és a “Tapossa laposra!” szlogent is elfelejthetjük.

Olyan érzésem volt, hogy a nagy illatáradatban választani sem tudok majd a frissen darált kávék közül, amikor egy hölgy elém állt, kezében egy kifinomult kávéspohár, benne pedig egy frissen főzött, habbal díszített csoda. Már az első korty éreztette, ez bizony messze túlnő a kívánságaimon, a közelébe sem ér a szokványos reggeli kávémnak. Szinte el is felejtettem, miért vagyok ott, a csendet egy, a Coca Cola HBC-nél dolgozó mosolygós arcú kisasszony törte meg.
Szóba elegyedtünk, rengeteg témát érintve mégis arra kellett rájönnöm, ezt mind a közös kávézás váltotta ki. Hétköznapi esetekben nem kezdjük el minden idegennek elmesélni, melyik főiskolára jártunk, vagy éppen mi a kedvenc ételünk. Észre sem vesszük, mennyi mozgatórugója van a közösségnek, ahol élünk. Minden egyes archoz más-más társadalmi szerep köthető, akik egy ponton találkoznak. A menedzser találkozik egy viszonteladóval, egy kommunikációs igazgató egy egyszerű kávéfogyasztóval. Az ilyen beszélgetések segítenek további munkánkhoz, irányt mutatnak, hogy amit csinálunk, az jó, vagy ellenkező esetben új utat kell választani.

Katona László írása